Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)

A repülés

Joseph Montgolfier /I740»18i0/ és ét lepne Montgolfier /l?^5~i.7y9/ előbb hidrogénnel töltött papír hallossal liisiylataasit, de a hidrogén elszökött a papir pórusain keresztül. Később szalnatüz felett felmele­gedett levegőt vezettek óriási ballonjukba és az valóban fel is emel­kedett. A tüzbe nedves gyapjút is tettek, s az Így előállított "villa­mos füst" emelte fel a léghajót. Ők ugyanis azt hitték, hogy villamos jelenségek emelik a gömböt fölfelé. 1783. június 5-én szállt fel az első "üontgolfier", majd több kí­sérlet után Charles César /1746-1823/ hidrogénnel töltötte meg a légha­jóját. Egy hordóba vasreszeléket tett, arra kénsavat töltött, s a fel­szabaduló hidrogént a léggömbbe vezette. 1783»november 21-én emelkedett fel először ember léghajóval. Ezután a fejlődés gyors ütemben megindult. Tudományos léghajófel­szállások követték egymást, átrepülték a La Manche csatornát és a fleury-i csatában megfigyelésre alkalmazták a léghajót. A léghajó kormányzásával sokat bajlódtak. A Magyar Mérnök és Epi­­tészegylet Közlönyében a hetvenes években nagy tanulmány jelent meg a "mozdonyléghajó" lehetetlenségéről. A feltalálókat azonban a tudósok nem riasztották vissza. Giffard francia mérnök szivaralaku léghajót épített és gőzmotorral hajtott légcsavarral szerelte fel. Rövid ideig hajózott vele, kormányoz­ni is tudta, de azután léghajója, mint az eltört kifli összecsukódott és leereszkedett. Csoda, hogy el nem pusztult gazdájával együtt. Santos-Dumont sikeresen körülrepiilte az Eiffel tornyot, sokféle kísérletet végzett; végül öngyilkos lett, mert azt hitte, a repülést ő tette a háború eszközévé. Tragikus léghajóutazása volt Andree svéd mérnöknek, aki két társá­val az Északi sarkra akart eljutni, de leszálltak és visszafelé tartó Útjukon elpusztultak. Máig sem derült ki, hogy széngázmérgezés vagy mér­gezett medvehus okozta-e halálukat. A léghajózás legnagyobb alakja Ferdinand Graf Zeppelin nemzeti ada­kozásból - és saját zsebéből - épített óriásléghajóival az egész világ csodálatát vívta ki. Elsősorban hadi célra akarta használni a léghajót, Az első világháborúban alkalmazták is, de a repülés hamarosan fölébe kerekedett és csak a tengerészeiben maradt meg, ahol távolfelderitésre használták. Meg kell még említeni Schwartz Dávid /1845-1897/ merewázu kormá­nyozható léghajóját, amelynek tanulságait és tervrajzait is felhasznál­ták a Zeppelin-rendszerű léghajók építésénél. A háború után számos merewázu léghajó épült. A Földet körülrepül­­ték, az Északi sarkra is eljutottak, de Lakehurst-ben a "Hindenburg" léghajó katasztrófája lehütötte a lelkesedést. Épült ugyan egy nagyobb léghajó, de a frankfurti léghajócsarnokot a meglévő léghajókkal együtt felrobbantották, hogy helyet adjanak a repülőknek és anyagukból repülő­gépeket készítsenek. Hires kapitányuk, Eckener magas kort ért meg, s

Next

/
Thumbnails
Contents