Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)
Szerszámok kőből és vasból
korai géphez hasonlóan azonban ezeknek a csigáknak a hatékonysága sem volt olyan nagy, amilyen lehetett volna, mivel elkészítésük módszerei és a felhasznált anyagok ezt nem tették lehetővé. Ezt elsősorban a csigák működtetése közben fellépő igen nagy súrlódás okozta, amely az erőmegtakarítás jelentős részét semmissé tette. A csiga továbbfejlesztésének egy másik formája a daru volt. Ezzel már a rómaiak TALÁLMÁNYOK ENCIKLOPÉDIÁJA A csigák számának növelésével csökken a szükséges erő is próbálkoztak, s az általuk megalkotott szerkezetet még a középkorban is használták. Erőforrásául általában egy taposómalom szolgált, s a hosszú gémre számos csigát szereltek. Bruges híres volt a hajók kirakodásához használt darujáról. A városok és a kereskedelem középkori felvirágzása miatt bizonyára készítettek darukat más kereskedelmi központokban is, ahol nagy' mennyiségű és tömegű árut kellett a hajókra, illetve a partra rakodni. A csörlő A görgő és az emelő párosításából született meg a csörlő - az a szerkezet, amely a középkor hajóin és kikötőiben nélkülözhetetlennek bizonyult, bár már jóval korábban felfedezték. Azt, hogy' az ókori görögök is használtak csörlőt, megint csak Hérón műveiből tudjuk. Ha belegondolunk, tulajdonképpen valószínűtlen is, hogy képesek lettek volna csörlő nélkül felépíteni templomaikat, hiszen az egyiptomiakkal ellentétben a görögöknek nem állt rendelkezésére hatalmas munkaerő a vontatáshoz. Senki nem tudja biztosan, mikor használtak először csörlőt. Ilyen szerkezet maradványaira bukkantak például egy bronzkorból származó ausztriai rézbányában is, amely'et Kr.e. 600 körül művelhettek. Valószínű azonban, hogy' a csörlő még ennél is sokkal régebbi keletű. Azóta is használják mindenütt, ahol nagy terheket kell mozgatni: építkezéseken, hajókon (a horgony felvonására vagy a vitorlakötélzet mozgatására), és még sok más helyen. A forgattyúkar (egyfajta speciális emelő) bevezetése tovább növelte a csörlő hatékonyságát és kezelhetőségét. Ez azonban elég későn jelent meg, valószínűleg csak a középkorban. Sok más felfedezéshez hasonlóan annak előnyeiből nem mindenki részesült egyformán. A gépek elkészítése nagy szakértelmet igényelt, így megnőtt a kereslet a mesteremberek munkája iránt. Használatukhoz viszont nem kellett különösebb szakértelem, így az egyszerű munkás számára legfeljebb annyi könnyebbséget jelentettek, hogy' izmai nem sajogtak annyira, mint azelőtt. A gépek emellett nagyobb hatalmat adtak néhány ember kezébe. Az a kereskedő például, akinek volt egy daruja, jóval kevesebb idő alatt jóval több terhet tudott ki- és berakodni hajóiba, így aztán gazdagabb lett, és a hatalma is megnőtt. Az egyszerű gépek fejlődése tehát - a műszaki fejlődés oly sok más történetéhez hasonlóan - nem hozott mindenki számára egyformán kedvező változásokat. Ez aztán még számtalanszor megismétlődött a későbbi, egyre bonyolultabb gépek megjelenésekor, s ma sincsen másként. Emberek és gépek Mi már rögtön felismerjük, hogy ezekkel az egyszerű gépekkel mennyi munka takarítható meg. Az ókorban azonban, amikor a munkaerő a mainál sokkal olcsóbb volt, nem nyomott olyan sokat a latban a munkaerő árán nyert megtakarítás vagy' a munkások kényelme. Sokkal fontosabb volt, hogy ezen gépek révén a mérnökök és építészek olyan alkotásokat hozhattak létre, amelyek más módon elképzelhetetlenek lettek volna - nagyobb épületeket építhettek, nehezebb terheket emelhettek, másként hasznosítatlanul maradó területeket tisztíthattak meg, vagy olyan szállítmányokat mozgathattak, amelyek korábban mozdíthatatlanok lettek volna. Ebben az értelemben az egyszerű gépek valóban nagyon sokkal járultak hozzá az emberiség fejlődéséhez, lehetőségei kiszélesítéséhez. Az ókor egyszerű gépeit még ma is használjuk, hiszen olyan sokoldalúnak bizonyultak, hogy valószínűleg soha nem tudnánk meglenni nélkülük. Az emelők, ékek, csigák és csavarok mind kiforrott eszközökké váltak, s az önmagukban használt gépekből jóval bonyolultabb szerkezetek fontos alkatrészeivé váltak. Az ebben a könyvben később ismertetett nagy találmányok közül sok egyáltalán nem is jöhetett volna létre ezen gépek nélkül. A legtöbb gépben nagyon fontos A középkort általában nem úgy képzeljük el, mint műszakilag magasan fejlett időszakot, ám ha egy pillantást vetünk az ebben a korban készült épületek némelyikére, rá kell jönnünk, hogy már akkor is igen kiforrott eszközöket használhattak. Ismerték és alkalmazták a darut, a csigát, a fogazott kereket, az emelőt és a csörlőt, bár ezek még nagyrészt fából készültek, így azóta régen megsemmisültek. Az ilyen gépeket a famegmunkálástól a hajózásig, az építészettől a kereskedelemig az élet szinte minden területén használhatták. — ■ - —ff—]
