Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)
Bevezetés
BEVEZETÉS például minden bizonnyal évszázadokon át használtak már, mire valaki rájött, hogy használhatóságuk és tartósságuk nagy mértékben megnövelhető kiégetéssel. Ilyenkor tehát az ötletek kölcsönhatása, a kutatók, tudósok, gyártók és felhasználók együttműködése az, ami igazán fontos. Mégis, itt talán a felhasználók szerepe a legjelentősebb, hiszen annak felismerése, hogyan használható fel egy elképzelés, és az miként változtathatja meg az eseményeket vagy az emberek életét, legalább olyan fontos, mint maga az eredeti ötlet. Találmányok és igények Tulajdonképpen mi is a „nagy” azokban a „nagy7 ötletekben”, amelyekről ez a könyv szól? Mindenekelőtt az, mekkora hatásuk volt a világra, mekkora változást okoztak az életünkben. Ma már nehéz elképzelni, hogyan is boldogulhattak elődeink ezen újítások többsége nélkül. Való igaz, néha nagyon is szembeszökően hiányzik valamely találmány. Ez az a késztetés, amit az orvostudományi kutatók nagy része ma is érez. Jennert az a vágy hajtotta, hogy7 megszüntessen egy halálos kórt, vagy7 legalább csökkentse annak a veszélyességét; Lister azt szerette volna elérni, hogy7 a műtő a betegek számára is biztonságosabb hely legyen. Hasonlóan nyilvánvaló volt az az igény, amelyet a gőzgépet feltaláló bányamérnökök éreztek: ahogy7 a tüzelőanyag utáni kutatás során a szénbányák mind mélyebbé váltak, úgy növekedett a víz kiszivattyúzása iránti igény is. Azonban e mérnökök között csak kevés - vagy talán egy sem - akadt, aki meg tudta volna jósolni, milyen óriási hatása lesz az élet más területein is annak a gépnek, amelynek születésénél bábáskodtak: a vasút megjelenése, a gyártási kapacitások növekedése, embermilliók munkájának a gyökeres megváltozása. Más esetekben az igény általánosabb jellegű. Ahogy az ipar a XVIII. és a XEX. században mind fejlettebbé vált, a szállítás jobb, gyorsabb módja azok számára volt nyilvánvaló szükséglet, akik minél gyorsabban szerették volna a nyersanyagokat a gyárakba, illetve a késztermékeket a vevőkhöz eljuttatni. A közlekedési hálózat fejlesztésére több lehetőség kínálkozott - és ezek meg is valósultak! Az egyik megoldás a meglévő szállítási útvonalak - utak és csatornák - számának a növelése volt. A másik megoldás hívei inkább fejleszteni kívánták a meglévő útvonalakat - gondoljunk például Telford és McAdam korszerűsített útépítési módszereire. És persze volt még egy harmadik megoldás is: egy teljesen új közlekedési eszköz, a gőzhajtású vasút feltalálása. Gyakran előfordul, hogy egy igény régóta létezik és csak arra vár, hogy felismerjék: ilyen volt például a mozgatható betűs nyomtatás. A fáradságos munkával készített, kézzel másolt könyvek nem feleltek meg a gondolatok terjesztése eszközéül a reneszánsz kort és a reformációt megelőző szellemi erjedés időszakában. Amikor Gutenberg és munkatársai végre előálltak egy megoldással, azt meglepetten és lelkesedéssel fogadták, s néhány évtized elteltével Európa-szerte működtek már nyomdák, és nyomtatott könyvek ezrei forogtak közkézen. Vannak olyan esetek is, amikor egy feltaláló megelőzi az igényt. Az eget különös masinákkal ostromló első repülőket vagy7 a levegőn át láthatatlan üzeneteket küldözgető Marconit kortársaik különcöknek tekinthették. A makacs tudományos kíváncsiság - no meg a mélységes meggyőződés elképzeléseik helyességében - azonban tovább hajtotta őket. Végül pedig mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy7 találmányaikra igenis óriási szükség van. Az is előfordul, hogy7 valami külső esemény hatására gyorsabban jelenik meg valamely igény. Az I. világháború kellett például ahhoz, hogy kifejlesszék a tankot, holott a lánctalpas járműveket ekkor már több mint negyed százada ismerték, csak éppen nem tudták, mire jók. A II. világháború a sugárhajtóművek és a rakéták fejlődésének adott óriási lökést. Ragyogó ötletek Az ember találmányainak tanulmányozásakor ismernünk kell a történelmi hátteret is. Ez azonban nem szabad, hogy7 elfeledtesse velünk az ihlet fontosságát, vagy7 a „találékony7 emberekét”, akik magányosan és viszonylag ismeretlenül dolgoznak. Az ily7en munkához makacs elszántság és az eredeti gondolkozásra való képesség szükséges, vagyis a tudós eszközeire van szükség. Ez azonban nem elég: képesnek kell lenni a tudomány megszokott határain és meghatározásain túllépve egészen újszerű dolgokat felismerni. Ebbe olykor beletartozik a „szabályok megsértése” és a teljesen vad ötletek próbára tétele is. Nem egy7 feltaláló ismerte már el, hogy7 ha többet tudott volna arról a folyamatról, amelyen dolgozott, eszébe sem jutott volna kipróbálni a végül sikeresnek bizonyaik ötletet. És még ha mindezzel tisztában vagyaink, akkor is bátorság kell a próbálkozáshoz - és az esetleges kudarchoz. Igen, a Wright testvéreknek bátorságra és kezdeményezőkészségre volt szükségük, hogy7 kipróbálják repülőgépüket, mint ahogy7 Marconinak is bátornak kellett lennie, hogy7 a rádiózás megteremtésében végzett úttörő tevékenysége után kitartson az elképzelése mellett, kísérletezzen, tanuljon az eredmény ekből, gondolkozzon, és addig dolgozzon, amíg rá nem talál a helyes megoldásra. A hozzájuk hasonló emberek megérdemlik. hogy7 tudjunk róluk, hiszen megváltoztatták a világot.
