Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)
Nagyobb esély a túlélésre
NAGYOBB ESÉLY A TÚLÉLÉSRE A gőzgép és a mezőgazdaság A XEX. században az emberi munka helyett egyre nagyobb mértékben alkalmaztak gőzhajtású mezőgazdasági gépeket. Ekkorra már rendelkezésre álltak olyan kisméretű, kerekekre szerelhető gőzgépek, amelyeket kiguríthattak a földekre is. A gőzgép a cséplőgépeket itt közvetlen módon, egy egyszerű szíj segítségével haflotta meg. A mozgó berendezések, példáid ekék működtetéséhez már nagyobb találékonyságra volt szükség. Heathcote 1830-as években készített gőzekéjénél példáid az ekét tárcsák és sodronyok segítségével kötötték össze az eg)' helyben álló gőzgéppel. Ezek után nem meglepő, hogy a gőzhajtású cséplőgép gyorsan népszerűvé vált, viszont sok földműves még a XX. század közepén is lovakkal húzatta az ekét. Az újítóknak tehát ki kellett várniuk, amíg ötleteik elterjedtek. A közlegelők kisajátításával ebben az időszakban egyre nőtt a megművelt földterület nagysága, a gazdaságok növekedésnek indultak, s a gépek egyre elérhetőbbek lettek. Eközben megnőtt a vándorló géptulajdonosok száma. akik a vidéket járva -házaltak" cséplőgépeikkel és szaktudásukkal, s a kisebb gazdaságok tulajdonosainak felajánlották a lehetőséget, hogy gabonájukat némi díjazás ellenében jóval gyorsabban kicséplik. A régi nyílt földek a bekerítéssel és az addig érintetlen földek művelésbe vételével eltűntek. A középkorra jellemző közösségi gazdaságokat a mai gazdaságokhoz hasonló magángazdaságok váltották fel. Az új rendszer nem eredményezett szükségszerűen hatékonyabb gazdálkodást, fokozottabb gépesítést vág)' egyéb újításokat, viszont megkönnyítette a későbbi változásokat. A társadalom fejlődésének eg)' másik ága is kulcsfontosságú szerepet töltött be a mezőgazdasági újításokban. Ahogy az ipari forradalom mindinkább erőre kapott, a városok és a közlekedési hálózatok fejlődésnek indultak. így egyre nőtt a városok hús- és tejtermékigénye. Ennek eredményeként egyre több gazdaságban kezdtek takarmánynövényeket termeszteni, s így áttérni a norfolki négyes vetésforgóra vág)- valamilyen más hasonló módszerre. Amerikában az aratógép és a cséplőgép sokat segített azoknak a telepeseknek, akik elkezdték megművelni a Nagy Síkság szűz földjeit. Azonban a Kongresszusnak még itt is valamiféle támogatást kellett nyújtania, hogy az emberek hajlandóak legyenek erre a száraz vidékre költözni. A telepesek földjeire vonatkozó 1862-es törvény szerint minden telepes 160 acre (mintegy 65 hektár) földet kaphatott, ha hajlandó volt ott letelepedni, és azt 5 éven át megművelni. Aki kívánta, kedvezményes áron további földterületeket vásárolhatott. .Az Egyesült Államok mezőgazdaságának fejlődésében ezek a gazdasági ösztönzők legalább ugyanolyan nagy szerepet játszottak, mint maguk az űjítások. A mezőgazdaság XVIII. századi fejlődését tanulmányozó történészek ma már kevesebbet emlegetik a „mezőgazdasági forradalmat”, mint elődeik. Egyes vidékeken csak nagyon lassan fogadták el az újszerű eszközöket, módszereket, melyek alkalmazása társadalmi tényezők egész sorától függött. Mi több. a világ számos országában - köztük olyanokban is, ahol egész korán megkezdődött az iparosítás - a földművelésben továbbra is kizárólag az emberi munkára hagyatkoztak, ahogy az már több ezer éve folyt. 43
