Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
Bevezetés
BEVEZETÉS Munkánk célja az, hogy a szoftver hazai szerzői jogvédelme legfontosabb időszerű kérdéseire közérthető, gyakorlati válaszokkal szolgáljunk. Ennek során példákat, minta-szabályzatot is bemutatunk, jogforrásokra hivatkozunk. Szoftveren a számítógépi program-alkotásokat és a hozzájuk tartozó dokumentációkat értjük. A szoftver alkotói és azok, akik tőlük annak felhasználására jogot szereztek - munkáltató, a „szoftver-vásárló” - a szoftverhez fűződő érdekeiket, befektetéseik megtérülését nálunk is, mint a világ egyre több más országában, elsősorban a szerzői jogi szabályok eszközrendszerével védhetik meg. Ez különösen az 1983-as jogszabálymódosítással vált világossá. Ez a jogi eszközrendszer is, akárcsak az iparjogvédelem, nemcsak a szerződéses partnerekkel, hanem mindenkivel szemben érvényes, azonban hatályba lépéséhez nem szükséges semmiféle bejegyzés vagy nyilvántartásba vétel. A jogi védelem a szerzői mű létrejöttével egyidőben, automatikusan keletkezik. Azt a kérdést azonban, hogy a szoftver ilyen, mindenkivel szemben ható védelmére miért a szerzői jog irányadó, és hogy erre általában miért nem alkalmas a szabadalmi jog (vagy például, hogy mennyiben lehetne létrehozni egy még kedvezőbb, erre szabott jogágat), most nem vizsgáljuk. Arra is csak általánosságban utalunk, hogy az iparjogvédelmi megoldások hasonlósági alapon való felhasználásával is csínján kell bánni. A mi feladatunk ugyanis, hogy ha már egyszer a szoftvert „ráléptették” a szerzői jog „sakktáblájára”, akkor a „sakk” - a szerzői jog - szabályai szerint járjunk el. Magyarul: nem érintjük a szoftver szerzői jogi védelmét egyértelművé tevő jogszabálymódosítás előzményeit és indokait, hanem a szerzői jog szoftverre való gyakorlati alkalmazását kíséreljük meg megmagyarázni. Úgy tűnik, ebben ma nem is a szerzői jog úgynevezett statikus szabályai — jogok alanyai, mibenléte, korlátái — a legfontosabbak, hanem egyrészt azok, amelyek a gazdálkodó szervezetek szoftverekkel kapcsolatos belső (ügyviteli) és (szerződéses) eljárásaira, másrészt azok, amelyek a munkaviszonyban, munkaköri kötelezettségként alkotott .szoftverekre, díjazásukra vonatkoznak. Elsősorban ezekkel foglalkozunk. Nyilvánvaló, hogy ennek során nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szerzői jog ún. mögöttes szabályait képező polgári jogot (főleg a szerződések jogát) és a kapcsolódó pénzügyi, számviteli, statisztikai előírásokat sem. A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény a művelődési miniszternek adott 7
