Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
III. dr. Gyertyánfy Péter: Szoftver szerzői jogi szabályzat
2. Szerzői jogdíj és prémium A szabályzat kialakításának fontos előkérdése a szerzői jogdíj és a prémium viszonyának tisztázása. Egyértelmű, hogy ha valamely munkavállalói szoftver egy konkrét értékesítése kapcsán a szoftver szerzője már jutalmat, prémiumot kapott, ugyanazért az értékesítésért neki újra nem jár díj. Az egyéni- eredeti szoftver ugyanis az 1983-as jogszabálymódosítás előtt is szerzői miiként védett volt, így a munkavállaló szerző díjrészesedési igénye a Szjt. 14. §-a és a Szjt. Vhr. 12. §-a alapján 1983 előtt is fennállt. A konkrét értékesítéshez kapcsolt prémium tulajdonképpen a Szjt. Vhr. 12. §. szerinti jogdíjrészesítésnek is minősül. Abban az esetben, ha egy gazdálkodó szervezetnél a prémiumszabályzat a szoftver első értékesítését számba veszi, két lehetőség van: a szoftver szerzői Szabályzatban a díjrészesítést csak a második és további értékesítésekhez kell kapcsolni, vagy a prémiumrendszert kell átdolgozni. Nyilvánvaló, hogy a jogszabályokkal a második megoldás egyezik jobban. Jóllehet, a prémiumra és a szoftveijogdíjra jogosult személyek köre nem mindig, nem teljesen esik (eshet) egybe, a szerzői díj részesítésnek mindig meg kell felelnie a szerzői jogszabályi előírásoknak és e részesítéseknek egymással is összhangban kell lenniük minden egyes értékesítés tekintetében. A prémiumrendszer ösztönzési hatásmechanizmusai, céljai sem mindig egyeznek a szerzői díjazáséval, hiszen előbbi gyakran differenciál az egyes beosztotti-vezetői csoportok között. 3 3. A szabályzat polgári jogi és munkajogi jellege A szoftver szabályzatnak éppen az alapul fekvő jogviszony kettőssége folytán kettős jellege van. Munkajogi elemei miatt kiadásához a szakszervezet munkahelyi szervének egyetértése is szükséges, mert ez „a munkáltatót vagy nagyobb egységeit érintő, a munkaviszonyra vonatkozó, de a kollektív szerződésben nem szabályozott általános jellegű kérdések rendezésé”-t jelenti (Munka Törvénykönyve, 13. § (2) bekezdése). Ugyanakkor a szoftverre vonatkozóan a szerzői jog (s mögötte: a polgári jog) körébe eső jogokról is szó van, bizonyos mértékig a Szabályzat mellérendelt jogalanyok közötti megállapodásnak is minősül. A Szabályzatot ezért ki lehet adni a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) külön részeként vagy akár az újítási szabályzat mellett is, de mindenképpen helyesebb önálló kezelése. Ugyanakkor szükséges lehet egy nyilatkozat kidolgozása is, amely a munkaszerződések kiegészítésére szolgálhat. 44
