Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
I. Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelmének gyakorlati kérdései: javaslatok a megoldásukra
ugyanakkor azonban magával az alapművel, az eredeti alkotással szemben, ilyen igényeket szövegében nem támaszt. Nyilvánvaló, Tiogy az átdolgozástól, feldolgozástól, vagy akár a fordítástól megkövetelt egyéni, eredeti jelleg szükségképpen minden alkotásra vonatkozik. Minden egyes műtípusnál meghatározható, hogy az egyéniség, az eredetiség, az önállóság általában milyen stílusjegyekben és milyen tartalmi követelményekben valósul meg. így a szoftver esetében is műfajspecifikus, sajátos jelenségekkel van dolgunk. Valamely számítógépi programot elsősorban az határozza meg, hogy milyen programnyelven írták meg. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy két, egyébként aaonos feladatot megoldó, mondjuk COBOL nyelven megírt program már önmagában csak azonos lehet. Még akkor sem lehet azonos, ha a számítógép, amelyen a program futtatható, azonos típusú, azonos gyártási évű és azonos konfigurációjú (vagyis felszereltsége lényegében azonos perifériális berendezésekből áll). Mi adja meg hát az eredetiséget, az egyéni jelleget? Világos módon az, ha az alkotó az általa kívánt, vagy a számára előírt célt sajátos egyéni módon, logikai menetében az alkotó képességeire és stüusára jellemző módon közelítette meg vagy érte el. Mindez természetesen a véletlen egybeeséseket nem zárja ki, azonban ilyen véletlen egybeesés valószínűsége eléggé csekély. Az ember gondolatszövedékei rendszerint egyéniek, és ez az egyéniség a szellemi munkát végzőknél még fokozottabb mértékben érvényesül. Az orvosi munkában a belgyógyász, vagy a pulmonológus megtanulta az egyetemen, és sokéves gyakorlata, rutinja alapján pontosan következtetheti, hogy a mellkas kopogtatása vagy meghallgatása milyen betegségekre vezethető vissza. De már ahogyan ezt agyában reagálja, ahogyan a betegség fázisait néhány pillanat alatt képes megítélni, helyesen vagy helytelenül, azt már az adott belésulykolt orvosi programnyelven nem szükségképpen azonos gondolati folyamatokban zajlik le. Az előírt gyógymód, a terápia nem nélkülözi az egyéni vonásokat, vagyis tulajdonképpen nem történik más, mint általános orvosi, gyógyászati elveknek egy programnyelv útján való alkalmazása. Innen az analógia. Itt kell megemlíteni, hogy az iparjogvédelem „újdonság”, „viszonylagos újdonság” fogalmak a szoftver szerzői jogban nem alkalmazhatók; amennyiben a szerzői alkotásnak „új”-nak kell lennie, ez csak azt jelenti, hogy a művet más művektől eltérő módon (új belső és külső formában), önállóan, nem más művét másolva fejtették ki. Ezen túlmenően az újdonságvizsgálat gyakorlati követelményénél már csak azért sem lehet a szerzői jog létrejöttének feltételéül szabni, mert ez ebben a műfajban az iparjogvédelem eszköz- és intézményrendszere számára is kivihetetlen lenne. A szoftver fejlesztésével foglalkozó különféle szervezeteknek elemi érdekük az, hogy munkatársaik, megbízottaik szerzői jogi jogsértést ne kövessenek el. Ez a cselekmény úgy is jelentkezhet, hogy az alkotók, visszaélve munkáltatójuk felhasználói jogával, akár saját, akár más szerzők szoftver-alkotását jogellenesen használják fel. A munkáltatók nem azért fektettek be élő- és holmunkát, nagy értékű erőforrásokat a szoftver megalkotása érdekében, hogy ehhez m^sok ellenszolgáltatás nélkül jussanak hozzá. A szerzői jogi jogsértés egy sajátos esete, amikor a munkáltató által megbízott vagy 22
