Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
I. Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelmének gyakorlati kérdései: javaslatok a megoldásukra
adattermékeket tetszőleges csoportosításban idéző és azt kommentáló piackutatási tárgyú munkában; viszont aligha akad olyan jogi, számítástechnikai vagy egyéb gazdasági szakember, aki egy adattermékeket felsoroló statisztikai kiadványt eredeti és önálló alkotásnak minősítene. Ugyanígy hibás lenne önálló és eredeti alkotásnak minősíteni a hazai számítógépek által szolgáltatás vagy önkezelési (saját-rezsis) adatfeldolgozás keretében naponta termelt sokszáz tonnányi adatközlő táblát, szakmai zsargonban leporellót. A legújabb nemzetközi szakirodalomban arról írnak, hogy az adatbázisok is védelmet igényelnek. Titokvédelmük hazánkban is rendezett. (A számítástechnikai rendszerek titokvagyon és tűzvédelméről szóló 1/1981. (I. 27.) BM. számú rendelet). Szerzői jogi védelmük igénye egyértelműen nem állapítható meg. Lényeges tehát, hogy a Vhr. módosítása a szoftvert, mint műtípust azonosította és e védett műtípus meghatározására, részletezésére a SZATJ alkalmazható. 2. Alkotás-e minden szoftver? Nem! A szoftver ugyanis a törvény alapján szerzői alkotásnak minősíthető és szerzőjét adott feltételek mellett díjazás illetheti meg, azonban nem minden szoftver eredeti és önálló munka. Munkánk további fejezete (II.) a munkaviszony keretében alkott szoftverek szerzői jogi kérdéseit tárgyalja. Szoftver azonban nem csupán munkaviszony keretében és még csak nem is mindig munkaköri kötelesség alapján készül, hanem ilyen fejlesztésekre önálló magánszemélyek, kisüzemi termelők, jogi személyiséggel rendelkező vagy éppenséggel nem rendelkező különféle szervezetek is kaphatnak megbízást. Ha már most a szoftvert árunak is tekintjük, tehát olyan terméknek, amelyet forgalomba hozhatnak és hasznosítása a legkülönbözőbb ügylettípusok keretében történik, nem vitás, hogy ez ügyletek tárgya szoftver (szoftver műpéldány) s, hogy megvásárlója, bérlője stb. ezért vételárat fizet. Ez a vételár megkülönböztethető a szoftver tényleges szerzőjét megillető és annak felhasználását engedélyező szerzői díjától. Az alkotásnak minősíthető szoftver szerzőjét személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok egyaránt megilletik. (Szjt. 7. §.) E jogok másra át sem ruházhatók és a szerző róluk nem is mondhat le, halál esetében azonban az örökösökre átszállnak. A személyhez fűződő jogok időben korlátlanok. A vagyoni jogok érvényesítését a szoftver szerzőjének munkajogi helyzete jelentősen befolyásolja, mint ahogy azt munkánk II. fejezete részletesen kifejti. A vállalatok e téren nagy szabadságfokkal vannak felruházva és belső szabályzatuk alapján járnak el. Tapasztalható, hogy a munkaviszonyon kívüli egyéb jogviszonyban, rendszerint megbízás alapján alkotott szoftver esetében a vállalatok, szövetkezetek nem egyszer érzékelhető különbséget tesznek a külső megbízottak és saját alkalmazottaik díjazásában. Erre csak egy általános jótanácsot lehet adni: el kell kerülni a kirívó egyenlőtlenségeket, mert messzemenően helytelen lenne a szoftver fogalmi körének bármilyen szűkítése. 10
