Vass Balázs: Repülőgép- és helikoptertípusok (Budapest, 1968)
Repülőgéptípusok - Szovjetunió
Kis- és középhatótávolságú, alsószárnyú, kétáramú gázturbinás szállító repülőgép. Formai kialakítását tekintve, arányosan kisebbített mása a TU-104 típusnak. A túlnyomásos törzsben a pilótakabin után az előtér, az első csomagtér és a büfé található. Az ez után következő utastér elsőosztályú változat esetén háromrészes. A szárny fölött elhelyezkedő középső rész padlója — a többi részek padlóihoz képest — 250 mm-rel magasabban van. A szárny dobozszerkezete egy egységben csatlakozik a törzshöz. A sínekbe rögzített utasülések egymástól való távolsága tetszés szerint beállítható. Az utaskabin után a ruhatár, a W. C„ a hátsó csomagtér és a bejárati ajtó található. A repülőgép prototípusa 1960-ban készült. Jelenleg már sorozatban gyártják ezt, az egyik legkorszerűbb és leggyorsabb kis- és középhatótávolságú utasszállító repülőgépet. A gép főbb jellemzői Utasférőhely 44 - 60 fő A törzs hossza 30,58 m A gép magassága 8,08 m A szárny fesztávja 25,55 m Felszállósúlya 36 500 kp Maximális felszállósúlya 38 000 kp Maximális leszállósúlya 35 000 kp Maximális hasznos teher 7 000 kp Maximális sebessége földközelben 970 km/h Maximális utazósebessége 12 000 m magasságban 900 km/h Utazósebessége 10 400 m magasságban 800 km/h Szolgálati csúcsmagassága 12 000 m Maximális hatótávolsága 2 500 km Felszállási úthossza 1 300 m Leszállási úthossza 1 100 m Hajtómű: 2 db D-20 P típusú, kátáramú gázturbinás sugárhajtómű Max. teljesítménye 2x5 400 kp tolóerő TU POLJEV TU-124 163
