Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Békés megye
A településközpont közelsége folytán az útnak élénk gyalogosforgalma van, amely a hídon nem volt biztonságosan lebonyolítható. Ezért az út északi járdájának vonalában gyaloghíd épült, amely a régi hídtól kb. 8 m távolságra van. A régi híd északi oldalán három sor műkőlapból kiképzett gyalogjáró jelenleg már csak kerékvetőt helyettesít. A mederben a vízfolyás csekély, a medertengelyt a nyugat felőli nyílás közepén alakították ki, a kelet felőli hídnyílás erősen feliszapolt. A boltvállakat eltemette a föld. A mederrendezés során kikotort földet a keleti parton deponálták és ez a depónia — sajnos — túlságosan megközelíti a hidat. így a hídra való rálátást a depónia akadályozza, s a műtárgy csak közelről, ferde nézetben szemlélhető. A híd építésének történetéhez támpontot ad, hogy Csanád vármegye útjainak és hídjainak 1837 évi összeírása a hidat megemlíti. Az összeírás a megyében 52 utat sorol fel, legtöbb esetben „hídja nincs” megjelöléssel. A 37. sorszámú útnál: „Hídja van Battonya helysége mellett a Száraz éren keresztül kőből, 3 öl hosszú, 3 öl széles, épült 1834. észt.” Békéssámson A település tengelyét a Tótkomlós felé vezető makadámút alkotja. A beépített terület északi határán 24. kép. A békéssámsoni ,,Török“-híd 35. kép. Hídpálya és mellvédek a békéssámsoni ,,Török”-hídon 36. kép. Déli homlokzatrészlet a békéssámsoni ,,Török”-hídon ebből a makadámúiból nyugat felé földút ágazik el, amely kb. 200 m után északra, majd északnyugatra kanyarodik, és a falu legszélső házától számítva alig pár száz lépésnyire keresztezi a Szárazér nevű vízfolyást. Ez a vízfolyás valamikor széles, lapos, nedves rét volt, de ma már szabályos vonalban vezetett, eredetileg trapézszelvényűre kiásott csatorna. A keresztezési ponton áll egy öreg híd, melyet a helybeliek szerint a törökök építettek (34. kép). A híd kétnyílású, fekvő kosáríves téglaboltozat, magas mellvédekkel, rövid, kb. 30° alatt hajló szárnyfalakkal. Az ívek másfél tégla vastag falazatok, amelyeknek felső fél tégláját külön falazták, nincs kötésben az alatta levő ívvel. A híd homlokfalai és mellvédfalai ugyancsak téglafalazatok, amelyeket a fedkövet helyet-60
