Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Régi hidak problematikája - Vashidak
Az első magyarországi vashidat — az európai kontinens egyik legkorábbi öntöttvas hídját — 1811 -ben építették fel a Kisgaramon (16. kép). Felépítése nem indította meg a vashidak elterjedését, mint azt várnánk, aminek okát leginkább az akkori munkáltatási rendszerben kell keresnünk. A hídépítések hagyományos anyagai a fa és a kő viszonylag egyszerű eszközökkel az építés színhelyén vagy annak közelében előkészíthetek, sőt, legtöbb esetben, a hídfenntartó részéről készpénzkiadást sem igényelnek, mert a földesuraktól hozzájárulás címén igényelhetők. Ugyanígy nem kellett készpénzt fizetni a segédmunkásoknak sem, mert az ő munkájuk és a fuvarok egyaránt közmunkaszolgáltatásek voltak. Ezzel szemben a vashíd anyagát a vashámortól az építkezés színhelyéig fuvaroztatni kellett, s a szereléshez betanított munkásokra volt szükség, akiket nem lehetett közmunkában alkalmazni. Végül az anyagért magáért is fizetni kellett. Ez olyan aránytalanság a hagyományos hidakhoz képest, amelyet az akkori munkáltatási rendszer még nem tudott áthidalni. Két évtizeddel később lépett fel teljesen újszerű szerkezetű vashídjával Maderspach Károly, a ruszkabányai vashámor társtulajdonosa. Társai a Hoffmann testvérek voltak. A vashidak építésének még világviszonylatban is legkorábbinak számító időszakában Maderspach szerkezete — a vonóláncos ív — forradalmi újításnak, de a mai viszonyok között is elismerésre méltó, kiváló szerkezetnek tekinthető. A vonórudas ív az erdélyi fahidak építésének is egyik öntudatlanul, de jó érzékkel alkalmazott eszköze volt. Maderspach vonóláncos ívhídjaiban feltétlenül fel kell ismernünk a gondolkodó elmét, a géniuszt, bár kétségtelen, hogy a mai értelemben vett szerkezettani megfontolásokról még nála sem leietett szó. Nagyon valószínűnek tartjuk, hogy Maderspach a vonóláncos ívhíd alapgondolatát Bernhard Antaltól vette át, aki ,,ordináta-híd” elnevezésű javaslatát előbb 1811-ben, majd 1820-ban újból előterjesztette (I. bővebben e kötet Budapest cím alatt közreadott hídleírásai között). Maderspach akár személyes érintkezés, akár leírás útján tudomást szerezhetett Bernhard ötletéről, abban meglátta a megvalósítható gondolatot, s miután mint a vashámor társtulajdonosának megvolt a módja és lehetősége, a gondolatot meg is valósította, sőt tovább is fejlesztette. Három hidat épített, éspedig a Csuka-patak hídját Lúgoson, a Cserna-hidat Herkulesfürdőn és a Temes-hidat 45 14. kép. A kínai King-Tung lánchíd (166/?) 15. kép. Verancsics Lánchíd terve 1617
