Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Régi hidak problematikája - Köhidak
KŐHIDAK E kötet dokumentációs részében bemutatott hidak döntő többsége kőhíd. A kőhidak állják legjobban az idők viharait, a kőhidak fenntartásához szükséges a legkevesebb munka, a kőhidak bírják legjobban a terhelést, a kőhidak rongálhatok meg a legnehezebben, tehát a kőhidak a legcélszerűbb hidak és a kő a legcélszerűbb hídépítőanyag. Ez a néhány sor látszólag ellentétben van az előző fejezetben foglaltakkal, mert abban éppen azt bizonygattuk, hogy a fa az az univerzális építőanyag, amely kiváltképpen hidak építésére a legalkalmasabb. A két állítás mégis békésen megfér egymás mellett. Amíg ugyanis a hidak gyors felépítése a cél és a híd állandósága nem játszik döntő szerepet, addig valóban a fahíd a legcélszerűbb megoldás. Amikor azonban a cél már nem annyira a gyors felépítés, hanem a tartós, állandó jellegű, biztonságos és kevés fenntarrási munkát igénylő közlekedés, előtérbe lép a kőhíd és előnyei mind műszaki, mind gazdasági tekintetben kifejezésre jutnak. A kőhíd nem kerül sokkal többe, mint a fahíd, de viszont lényegesen tartósabb annál. Magyarországon a törökök kivonulása és a kuruc-labanc világ elmúlta után csak nagyon lassan kezdenek a viszonyok konszolidálódni. Ez a folyamat a XVIII. század végéig is eltart, de annak fokozatos előrehaladása kedvezett az állandó jellegű építményeknek. A kőhidak építése nagyobb lendülettel ugyancsak a konszolidálódással indult meg. Magyarországon is felismerték a kőhidak előnyeit, mint ahogy a rómaiak is tudták, hogy miért építenek kőutakat és kőhidakat. A világ első kőhídját jóval az időszámítás kezdete előtt építették fel, és számos helyen még ma is láthatók tóbbszáz éves kőhidak, sőt olyan hidak is, amelyek életüknek már a harmadik ezredévébe léptek. Magyarország régi kőhídjai nem ilyen idősek, mégis akad közöttük olyan, amelynek kora többszáz esztendőt meghalad. A jelen kötetben bemutatott példák legtöbbje általában túl van a 100 éven, sajnos azonban számos olyan híd van, amelynek korát — szerény lehetőségeink között — eddig nem lehetett megállapítani. Régi építmények korának meghatározására több lehetőség kínálkozik, amelyek közül a hidak kutatása közben a következőket lehetett figyelembe venni. Legbiztosabb eredményt ad az írásbeli dokumentumok, tehát tervek, előterjesztések, elszámolások stb. felkutatása. A kutatómunkának ez a módja nagyon sok időt kíván és eredménye sokban függ a szerencsétől. Néha néhány óra alatt sok adatra bukkanunk, néha viszont napok telnek el eredmény nélkül. Ennek ellenére hangsúlyozni kell az írásos dokumentumok felkutatásának fontosságát, mert az alábbi — kevésbé biztos — módszerek olyan összehasonlításokon alapulnak, amelyeknek fix pontjai az írásos dokumentumokkal igazolt kormeghatározások lehetnek. Az írásos dokumentumok exaktságával majdnem egyenértékű módszernek ígérkezik a kormeghatározást a 37
