Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Zala megye
mégis valószínűnek látszik, hogy a hidat az 1829. év végén forgalomba helyezték. Erre utal az a körülmény is, hogy 1830-ban semmiféle műszaki természetű intézkedés a híddal kapcsolatban nem volt. A hídépítéshez számadóbiztosként kinevezett Bertalan Ignác többszöri sürgetés után 1831 elején beadta a hídépítés költségelszámolását, amelyet a Zalalövői járás főszolgabírája terjedelmes jelentés kíséretében a március 15-i közgyűlés elé terjesztett. Az elszámolás főbb tételei: Ácsok bére 1 956 ft 45 kr Kőművesek bére Kőfaragók bére a kövek 2 430 56 árával 4 911 15 Téglák ára, 248 000 darab Grétzben vett vas és szer2 410 6 számok 2 370 — U. a. vám és harmincad Zalaegerszegen, Körmenden, Lendván, Regedén és Lövőn vett vas és szer90 5 szám Víz szívatókra vetetett 500 54 talpbőrökért 54 — Mészégető Felvonulási épületek épületfái (házak, tömlöc, fé198 szer, kút stb.) 1 925 19 Kötélgyártó számlája Két nagy lámpa, egy kézi 242 2 lámpa 23 15 Nagy homokrosta 20 7 1/2 Több kisebb tétel együtt 235 47 1/2 Olaj és gyertyák Csigakötelekre felkent 93 6 szappan Földmérő segédjének tar50 35 tása (felvigyázás) 400 — Hídhoz rendelt biztosok és esküdtek nyugtái 170 27 Különféle deszkák 172 30 Ezek vágása 84 6 Főföldmérőnek deszkákra 272 — Kovács számla 300 — Raboknak szolgáltatott hús 1827. ára 744 8 Őrtállóknak szolgáltatott hús 1827—28—29. ára 792 19 Rabok 1827, őrök 1827— —28—29. borért 139 2/4 akó 976 22 Hídbiztos négy évi fizetésére 350 Összesen: 21 779 5 Végül néhány szót azokról, akik a hídon dolgoztak. A bérjegyzékeken szereplő mesteremberek, ácsok, kőművesek, kőfaragók, mészégetők csaknem kivétel nélkül német nevűek: Bucherer, Vembedli, Vidnihoffer (valószínűleg Wiedenhofer), Tonisser, Láer (valószínűleg Leuer), Perger, Kutseber, Triplot, Menzinger, Raber, Kubescher és néhány magyar név is: Rámán, Gábor stb. A rabok és őreik mind magyar nevűek: Tóth, Ács, Magyar, Szabó, Kovács stb., végeredményben utóbbiak vannak nagy többségben és kezük munkája nyomán itt állott készen Magyarország leghosszabb kőhídja, a 30 öl össznyílású „Rabok hídja”. Arra a kérdésre, hogy a bérjegyzékben feltüntetett kőművesek közül melyik tekinthető a kivitelezésért felelősnek, az anyagelszámolások adják meg a választ. A tégla elszámolást Prising József kőművesmester írta alá. Ebben igazolja a 248 ezer tégla felhasználását.......és abbul nem több mint 1300 tégla maradott meg légyen, ezennel megismérem. .. ” A híd sértetlenül 115 évig, utána sérülten még 23 évig állott fenn. 234
