Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Veszprém megye
levő Kikeri-tó gátja könnyen hozzáférhetővé vált és egyre nagyobb érdeklődést kelt. Ezt a gátat Pannónia római uralma idejében, a II. században, nagyméretű faragott kövekből építették. A tó a jelenlegi főúttól nyugatra terült el és a hegyek lábáig húzódott, ahol a rómaiaknak kőbányájuk is működött. A Bántapusztai kőfejtő egészen a legutóbbi időkig üzemben volt és házépítkezésekhez sok jó minőségű követ szolgáltatott. A környék kőhídjainak nagyrésze is bántapusztai lajtamészkőből épült. 265. kép. Az örvényes! híd pályája, mellvédje és szoborfülkéje A tó az Öskü határában levő bővizű forrásokból táplálkozott, lefolyása Pétfürdő felé volt. Erre a célra — a gát északi harmadában — zsilip és fenékürítő szolgált, amellyel a vizet szabályozták. A rómaiak hadiútja is átszelte ezt a területet, de nem követte a jelenlegi főút nyomvonalát, hanem Bántapusztától nyugatra, a hegyek lábánál haladt és kikerülte a mocsaras területet. A kőgát és a mögé épített földtöltés módot nyújtott arra, hogy a közlekedés idővel átterelődjék erre a rövidebb vonalra. E célra a tó lefolyását át kellett hidalni. Amikor az utak és hidak 1837. évi összeírása készült, kőhidat találtak ezen a helyen, de igen valószínű, hogy előtte egy ideig — talán több évszázadon át is — fahíd állt a Kikeri-tavon. A 8. sz. főút építésekor a régi kőhidat meghagyták, de kiszélesítették. Amikor pedig a péti gyár vízellátása céljára 1954-ben épített tápvízcsatornát a híd alatt átvezették, ugyancsak épségben tartották az eredeti áthidalószerkezetet, csak a gát felőli homlokfalon végeztek kisebb átalakítást, amint az a hornyos kövek elhelyezéséből is látszik. A híd nyílásmérete 2,30 m (nem kerekszámú ölméret), szélessége az útpálya szintjében mérve 8,30 m. amit a rézsűk még jelentősen növelnek. Faller Jenő: Római duzzasztó és kőbánya Veszprém vármegyében c. közleményében, a Vasi Szemle 1939. évfolyamában részletes felmérési rajz és a híd 1937 előtti fényképe látható. A hidat a műemlékjegyzék nem említi ugyan, de az mint a római kori duzzasztógát szerves része, M. jelzésű műemléknek minősül. Újabban vita alakult a tekintetben, hogy a duzzasztógát valóban római kori építmény-e vagy inkább Mátyás király uralkodásának idejével hozható-e összefüggésbe. A híd kapcsolódhat a gáthoz kor tekintetében is, ezért korának becslése helyett helyesebb megvárni azt az időpontot, amelyben a kormeghatározás tudományos módszereinek fejlődése ezt a kérdést egyértelműen el nem dönti. 272
