Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Veszprém megye
A híd alatt a vízfolyás még száraz időben is jelentékeny, medre beágyazott, különösebb kimosás vagy feltöltődés nem jelentkezik. Mindkét nyílás alatt folyik a víz. A híd építésének története feltáratlan. Támpontul szolgálhat az a körülmény, hogy a szomszédos Díszei községben teljesen hasonló elrendezésű, szoborfülkés híd épült 1791-ben. Nyilvánvaló, hogy egyik híd mintául szolgált a másik részére, de az is lehetséges, hogy mindkettő mintája az Örvényesen épült szoborfülkés híd volt. A híd, bár nyilvánvalóan a XVIII. században épült, műemléki védelemben csak újabban részesült. Herend Mielőtt a 8. sz. Budapest—Székesfehérvár—Szentgotthárd—Grác főközlekedési út az 1930-as évek végén megépült, a Veszprémből Pápára vezető út áthaladt Herend területén és annak egyik utcáját alkotta Az utca neve ma Kossuth Lajos utca s mint a Bánd— Herend bekötőút része van nyilvántartva. Az út Herend beépített területén több vízfolyást keresztez s e keresztezések helyén rendre kőhidak épültek. Legjelentősebb ezek között az a kétnyílású híd, amely az út 4 + 493 szelvényében a Séd-patak felett áll. A hídnyílások mérete 2,50 m (1 és 1 /3 öl), a híd szélessége mellvédfalak között mérve 6,05 m (3 öl 1 láb), teljes hossza 29 m. A híd alapfalai, továbbá a mellvédfalak fedkövei és talpkövei piros színű faragott mészkőből készültek, a középpillérnek szimmetrikusan mindkét oldalon kiképzett toldatai szintén. A homlokfalak és mellvédfalak többi része terméskő, amely fehér színével is különbözik a faragott kő elemektől. A mellvédek igen szélesek. Magasságuk a hídpálya felett eléri az 1 m-t, s a fedkövek és a talpkövek szélessége 0,51 m, magasságuk 0,15—0,16 m (fél láb). A mellvédek felső vonala vízszintes, csupán a szárnyfalak fölött van enyhe 247. kép. Sédpatak-híd, Herend 248. kép. A herendi Sédpatak-híd pályája és mellvédjei lejtés a végek felé. A szárnyfalak vízszintes síkban szabálytalan vonalat alkotnak. A déli oldal szárnyfala változó sugarú ívre emlékeztet, mig az északi inkább törtvonalhoz hasonlítható. Mindkettőnek a boltívek feletti része egyenes és párhuzamos egymással (247. kép). A híd alatti vízfolyás erős, azonban kisvíz esetén csak a keleti nyílás alatt folyik el a víz. A meder igen erősen feliszapolódott, a boltozatok vállai kezdenek már eltemetődni. A híd karbantartása magas szintű, a hézagok cementhabarccsal gondosan ki vannak töltve, még a 212