Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Veszprém megye
241. kép. A gyepükajáni Marcalpatak-híd homlokzati részlete A híd legelőnyösebben a tó túlsó partjáról látszik. Mellvédjeinek a középső vízszintes szakaszig enyhén emelkedő vonala, a kiugró pillértoldat s a növényzettel kissé körülvett homlokfal igen jól érvényesül s a híd szépségét jelentősen fokozza. A híd építésének történetéből annyi ismeretes, hogy a helyén állott fahíd 1795 nyarán megrongálódott. Ennek következtében az illetékes járási főszolgabíró javaslatot tett arra, hogy a hidat kőből építsék fel. A vármegye közgyűlése 1795. szeptember 2-án tárgyalta a javaslatot: „Ugyanazon Fő Biró Urnák (ti. Oszterhuber Ferencnek) jelentésére, hogy Sümeghi quártélyháznál nagyobb ujjétások, Urbéren pedig a Kajánföldén az Ország útban kőhidak volnának szükségesek, Fő Biró Urnák meghagyatott, hogy a költségek mennyiségét előre bé mutassa, az alatt is pedig a szükséges matériák meg szerzésére gongya legyen.” A következő év tavaszán, nyilvánvalóan az építési anyagok beszerzése és helyszínre szállítása után, ismét a megyegyűlés elé került az ügy. A szűkszavú jegyzőkönyv csak ennyit ír: „Kapoltsi és Kajánföldi el pusztult hidakat Oesterhueber Ferentz Fő Biró Ur köbül építtetni fogja.” Nincs okunk kételkedni abban, hogy a híd még azon a nyáron megépült, annál is inkább valószínű ez, mert az országban ez idő tájt igen kedvező építési konjunktúra volt. Sajnos a jegyzőkönyvek nem említik a tervező és kivitelező személyét. Tekintve azonban azt, hogy a közeli Káptalanfán 1794. év nyarán teljesen hasonló jellegű és elrendezésű híd épült, valószínűnek látszik, hogy a káptalanfai híd építője, Hartner Ignác sümegi kőművesmester építette a gyepükajáni hidat is. Ez a híd is a kevésszámú XVIII. századbeli építményeink egyike, történeti és népi művészi értéke figyelemre méltó. A híd az utak és hidak 1837. évi összeírásában „Nagy kőhíd Kajánföldje végében és Stáció” megjelöléssel fel van véve. Ebből arra kell következtetnünk, hogy a hídon — akárcsak káptalanfai testvérén, ahol azt a szoborfülke ma is bizonyítja — annak idején szobor állott. A híd a műemlékjegyzékből hiányzik. Hajmáskér A hajmáskéri vasútállomás mindkét végén sorompó van, amelyeken át a falu a Székesfehérvárról Veszprémen át Szentgotthárd és Grác felé vezető 8. sz. főközlekedési út felé talál kijáratot. Csak a Budapest felőli, északi sorompón átvezető útnak van pormentes 242. kép. Sédpatak-híd, Hajmáskér 14 209
