Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Veszprém megye
235. kép. Az Ebergényi kastélypark hídjának homlokzati részlete Vasszécsény már nem vezetik be ebbe a várárkot utánzó mélyedésbe, amelyet egyébként a buja növényzet nagyrészben feltöltött. A kastélyhoz dél felől vezető bejáró kocsiút átszeli ezt az árkot. Itt épült egy háromnyílású, négy oszloppal hangsúlyozott, mellvédes téglaboltozatú híd (234. kép). A híd érdekessége mellvédjének felső vonala, amely a középen vízszintes, a végeinél pedig felemelkedik a végoszlopok tetejéig. A híd kismértékben ferde, nyílásainak mérete 2,75 m (másfél öl), mérése csak közelítőleg lehetséges, mert a boltvállakat eltemette a föld. A kastély felőli szélső nyílás el van falazva és be van temetve. A másik két nyílás alá be lehet bújni. A hidat a növényzet oly mértékig ellepte, hogy csak félórás gazirtás és favágás után lehetett fényképezés céljára — úgy-ahogy — kiszabadítani. A boltozatok erősen rongáltak, kifagyottak. A nyugati homlokfalon csak a boltvállaknál mutatkozik komolyabb sérülés, a mellvéd és az oszlopok épnek mondhatók. A keleti homlokfal kb. 50%-a beomlott. Északi végét csak az épen maradt oszlop jelzi, déli fele is erősen omladozik, miután a boltvállak megrongálódása folytán alátámasztása ingataggá vált. A híd további méretei közül figyelmet érdemel a szokatlan szélesség, amely 6,35 m a mellvédekkel együtt. Ha ebből a mellvédek 60—60 cm szélességét (2 téglaméret), továbbá a fedőkőszerű kiképzés folytán jelentkező kiugrásokat levonjuk, a hídpálya szélességére 5,30 m marad. A híd teljes hossza 17,10 m, a végoszlopok magassága 2,20 m, a mellvédé 0,93 m. A hidat eltakaró növényzet eltávolítása után meg lehetett állapítani, hogy a mellvédfal talpvonalában, tehát a hídpálya szintjében, párkány húzódik végig a homlokzaton, amely a hidat ízlésesen tagolja. A boltíveket valószínűleg szintén hangsúlyozta valamely tagozat, bár ennek nyomait — a boltvállak megrongálódásai miatt — fellelni nem sikerült (235. kép). A híd építésének története feltáratlan. Támpontul vehető az a tény, hogy valamennyi beépített tégla mérete és minősége megegyezik a kastély tégláiéval. A híd a műemlékjegyzékbe M. jelzéssel fel van véve. VESZPRÉM MEGYE Anélkül, hogy okát kutatnánk megállapításunknak, le kell szögeznünk, hogy Veszprém megye a XIX. század elején határozottan a haladó szellemű megyékhez tartozhatott. Műszaki ügyeit példás rendben igazgatta, útjait, hídjait igen magas színvonalon karbantartotta és állandóan javítgatta. Már a XVIII. század végén, 1791-ben olyan határozatot hozott a közgyűlése, hogy a jövőben hídjait nem fogja fából építeni, hanem kőből, s utasította a vármegye geometráját, hogy az építendő hidak terveit készítse el. De nemcsak nagyhangú elhatározások jellemezték a vármegye tevékenységét, hanem e haladó szellemű határozatok következetes végrehajtása is. Jellemző erre, hogy 1820-ban a közgyűlés megállapította, hogy ,,a hidak, 204
