Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Régi hidak problematikája - Hajóhidak
HAJÓHIDAK A híd szó ősugor eredetű, amelyet a magyarság a honfoglalás előtti időből hozott magával. Ez azt bizonyítja, hogy az a fogalom, amelyet ez a szó jelöl, a honfoglalás korában már ismeretes volt a magyarok előtt. A szó jelentése: szilárd szerkezetű, állandó jellegű átkelőhely. A hasonlóan ősi eredetű hidas szó azt a fogalmat jelöli, amelyet napjainkban inkább a komp szóval jelölnénk. A XVII. században kiadott könyvekben a két szó egymás mellett szerepel: a hidas zárójel nélkül, utána a komp zárójelben. Mindkét szó: híd és hidas, Magyarország sok helységmegjelölésében szerepel. (Apahida, Bánhida, Királyhida, Rábahídvég, Sajóhídvég, Hídvégardó, illetve Hidas, Hidaskürt, Hidasnémeti stb.) A kétféle átkelés közül mindenesetre a híd az egyszerűbb, primitívebb, kevesebb műszaki felkészültség kell hozzá. A szavak közül is a híd az eredeti, a hidas a képzett szó. A hidas közlekedés feltétlenül későbbi, mint a híd. Mi is az a hidas? Lapos fenekű aiacsony dereglye, amely lovak, kocsik, emberek szállítására való a folyó két szemközti partja kozott. Az átkelés berendezése kétféleképpen oldható meg, eszerint nevezik az átkelést járóhídnak vagy repülőhídnak. Járóhíd esetében a folyó két szemközti partja között a folyásirányra merőlegesen tartókötelet feszítenek, amelyen kötélcsiga fut. Erre a kötélcsigára két kötéllel kötik rá a hidast. A két kötél egyikét a hidas orr-részén, másikát a far-részén kell megerősíteni, ami által — a két kötél hosszának és a megerősítés helyének kellő megválasztásával — a hidas oly szögbe állítható a folyó sodrásához képest, hogy a víz sodrása azt oldalirányban, a kívánt part irányába mozgassa. Ezáltal az átkelés a folyó sodrának energiáját használja ki, s ez a hidas fogalmának egyik lényeges alapeleme. Repulőhíd esetében az átkelőhelytől folyásiránnyal szemben a folyó szélességének kéc-háromszorosára tehető távolságban a folyó fenekére erős és biztos horgonyt vetnek, s rajta — hosszú kötélen — áll kihorgonyozva a hidas. A hosszú kötél lehet a víz alatt, amint az kisebb folyókon lenni szokott, de lehet a víz színe fölött is, amely esetben csónakok támasztják alá. A hidast a folyó sodrával párnuzamosan kieresztett kötélen ugyanolyan módon kell megerősíteni, mint a jóróhíd esetében és ugyancsak a víz sodrása hajtja át az egyik partról a másikra. A folyó hosszirányában kieresztett kötélnek azért kell nagyobb folyóknál a víz színe fölött lennie, hogy a hordalék, uszadék stb. a kötél szabad oldalmozgását ne akadályozhassa. Kisebb folyókon, ahol a kötél rövidebb és nem feltétlenül fekszik le a folyófenékre, ennek a szempontnak kisebb a fontossága. Forgalombiztonság szempontjából a repülőhíd előnyösebb, mint a járóhíd. A hosszirányban kifeszített kötél (vagy lánc) semmiféle más igénybevételnek, mint állandó, azonos erejű húzásnak kitéve nincs, ennélfogva oly meglepetéseknek, amelyek a hidas elszabadulását vagy felborulását okozhatják, nagyon kicsi a valószínűsége. 17
