Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Szabolcs-Szatmár megye - Szolnok megye
amelyben „Ó Királyi Herczegsége megengedni méltóztatik”, hogy az „elromlott kőhid helyébe felállított fahidra megkivántatott 714 forintok ezüst pénzben, a Nagy Kun házi pénztárból kifizettessenek.” A Zádor vizén épült fahíd nem volt végleges jellegű, ezért a kőhíd helyreállításának kérdése nem került le a napirendről. 1833-ban Bozóky András nádori táblabíró vette kézbe a híd ügyét és hivatalos jelentést készített elő. Ehhez felmérette a hidat és tervet, valamint költség-220. kép. A karcagi Zádor-híd átalakításának költségvetése vetést készíttetett a híd helyreállítására (219—220. kép). A tervrajzról a híd eredeti méretei is megállapíthatók. Eszerint az eredetileg kilenc nyílású hídnak a középső öt egyforma — 3 öl 3 láb méretű — nyílását megtartották, a két-két szélső, beomlott nyílást lebontották s a szárnyfalakat a megmaradó hídrészt határoló mederpillérhez áthelyezték. Az elbontott nyílások mérete a középső nyílásokénál valamivel kisebb volt, ami a mellvédfal felső párkányvonalának lejtésével függött össze. Az első nyílás 2 öl 4 láb, a második 2 öl 5 láb, az öt középső, mint már említettük, 3 öl 3 láb. A híd teljes hossza 40 öl, a megmaradó részé 24 öl 4 láb. A híd helyreállítására vonatkozó költségvetést Dobrova Fábián abonyi kőmíves maiszter készítette, ezért feltehetően ő is végezte a helyreállítási munkálatokat, bár az idevonatkozó szerződést — ha volt is ilyen — felkutatni nem sikerűit. A helyreállítási költségek kifizetésének engedélyezését a nádortól kérelmezni kellett, ezért a Jász-Kun kerületek gyűlése 1833. június 22-én felterjesztéssel fordult a „Felséges Nádor Ispány Eő Cs. Kir. Fő Hertzegségéhez oly alázatos kéréssel, hogy az említett kőhidnak helyrehozását és az arra megkivántató költségeknek a Nagy Kun kerületi honnyi Cassából leendő kifizettetetését kegyesen megengedni méltóztattna.” Ez július 18-án megtörténvén „az említett kőhid megigazitására való felvigyázat Nádori Tábla Biró Bozóky András Urnák ügyelése alatt eskütt Laczka Ferenc és Nagy Kun kerületbeli Földmérő Urakra bizattatik az e részben teendő számadások bevárattatván . . . ” A híd helyreállítása még ugyanazon év őszén befejeződött, s a számadást Laczka Ferenc esküdt 1833. november 20-án a kerületi gyűlés elé terjesztette. A számadói jelentés szerint „a Cassából 574 forint 33 kr ezüst lévén pengőben assignálva, a régi hídnak eladott fáiból pedig 128 forint 37 2/5 kr adattatván által, összvesen annak felépítése végett az által vett summa tészen 703 forint 4 kr-kat . . . forintban ezüst 13 193
