Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Komárom megye
DÉLI TÖLTÉS ALATTI HÍD A vártól dél felé vezető töltésen a zsilipes csatornát egyetlen lapos kosárívből álló téglaboltozatú híd íveli át. Az ív alakja, anyaga, falazási módja teljesen megegyezik a várfeljáróéval, csupán mérete kisebb 4,10 m (2 öl 1 láb) és ellenfalai készültek faragott kőből, hogy a zsilipeken átbocsátott gyorsfolyású víz ne tehessen kárt a falazatban. Ez az áthidalás nyilvánvalóan a töltéssel egyidőben épült a XVIII. század közepén, feltehetően még korábban, mint a várfeljáró. ÉSZAKI TÖLTÉS ALATTI HÍD A vártól észak felé vezető töltésen a Ciframalom vízikerekeinek hajtóenergiáját szolgáltató vízfolyás áthidalására ugyancsak egyetlen fekvő kosárívből álló téglaboltozatú híd épült. Nyílása nagyobb valamennyi hasonló hídénál, 6,69 m (3 és fél öl). Az előtte levő zsilipszerkezet nem teszi lehetővé a híd lefényképezését, az csupán a tó partján vonuló sétányról látható. Kialakítása és falazása teljesen megegyezik a várfeljáróéval és a déli töltés alatti hídéval. Ez az áthidalás is nyilvánvalóan a töltésekkel egyidőben, a XVIII. század közepén létesült. SZENT JÁNOS-HÍD A régi bécsi országút — volt marhahajtó út,— jelenleg a főközlekedési közúthálózat 80. sz. útja, keresztülvezet Tatán. A tó északi partja felől érkezik a vár közelébe, majd megkerüli a várárkot és úgy halad tovább dél, majd nyugat felé. A várárkot körülfutó szakasza a Bartók Béla út. Ezen a szakaszon hidalja át a főút a várárok levezető csatornáját. A keresztezőponton áll a Szent János híd, amely nevét arról a szoborról kapta, amely a vörösmárványból készült talapzaton a hidat díszítette. A szobor 1945-ben összetört, töredékeit a Kuny Domokos Múzeum őrzi. A szobortartó talapzat, a rávésett felirattal együtt csonkán áll. A felirat egyes betűi ki vannak emelve, ezekből a híd építésének évszáma olvasható ki: De o et /oann/ NepoMVCeno pll CL/entes posVerVnt A kiolvasható évszám: 1770. A híd Fellner Jakab, a szobor Schweiger Antal műve (157. kép). A híd lapos kosárívű, egyetlen téglaboltozatú nyílás. Kialakítása megegyezik a várfeljáró és a töltések hídjaiéval. Nyílásmérete 5,80 m (3 öl), szélessége 11,40 m (6 öl) a mellvédek között mérve, ami bőségesen elegendő kétoldali gyalogjárókra és kétnyomú úttestre. A híd teljes hossza 14 m. A híd nemes formáit — sajnos — csak nehezen hozzáférhető helyről szemlélhetjük. Ehhez az egyik mellékutcán le kell térnünk a főútról, meg kell kerülnünk egy telektömböt és át kell mennünk magántulajdonban levő kerteken. De még így is zavarja a képet a fényképen látható járdarendszer, amely halászati célokra készült (158. kép). A hídnak a túlsó — vár felőli — homlokzata előtt zsiliprendszer és annak felhúzószerkezetei annyira zavarják a képet, hogy szinte meg sem látjuk mögötte a barokk kor egyik becses műemlékét (159. kép). A híd a műemlékjegyzékbe M. jelzéssel fel van véve. CIFRAMALOM-ÁROK HÍD A Ciframalom fáradt vizét a 80. sz. főközlekedési út kétnyílású félköríves boltozaté kőhíddal keresztezi. A híd eredetileg keskenyebb volt, ezért vasbeton lemezzel kiszélesítették s az úthoz gyalogjárót csatoltak. De ha nem sajnáljuk a fáradságot és a hidat kissé távolabbról nézzük meg, a vasbetonszerkezet alatt meg-148
