Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Heves megye
139. kép. Öregtarna-híd, Tárnáméra. Parti nyílás 140. kép. A tarnamérai Öregtarna-híd pályája a szoborral lyen valamikor a Tárná főága folyt. A nagy nyílásméretekre ma már nincs szükség. Egyetlen középméretű csőáteresz ellátná a híd feladatát. A hidat tehát nem a szükség, hanem már csak a hagyománytisztelet tartja fenn. Hiba, hogy a híd tengelye nincs összhangban az általa 141. kép. A tarnamérai Öregtarna-híd homlokzata hordozott út tengelyével. A híd az út vonalában kettős törést és — az új előírásokat alapul véve — szűkületet okoz. Nem csoda ezért, ha a rideg pénzügyi számítások a híd elbontását és az úttengellyel összhangban levő áteresz építését indokolják. A pénzügyi indokok nyomását a híd szépsége és történeti értéke eddig szerencsésen kiállotta (139.—141. kép). A híd detki ikertestvérétől szerkezeti elemeiben nem különbözik, csupán a középső pillérvég alakjában, amely félkör alakú (a detki hídnál ívelt delta alakú), továbbá a mellvéd kiképzésében, amely középen fülkét alkot (a detki hídé egyenes vonalú). A déli oldalon a mellvéd fülkéjében áll az az oszlop, amely Nepomuki Szent János szobrát tartja. A híd anyaga faragott kő, kitűnő állapotban. A hídról az egri állami levéltárban talált adatok alapján megállapítható, hogy 1813-ban épült, kivitelezője Rábl Károly gyöngyösi kőművesmester. A híd eredeti terveit és költségjegyzékeit az Egri Levéltár őrzi (114. kép). A híd a műemlékjegyzékbe M. J. jelzéssel fel van véve. Kormegjelölése (XVIII. század) azonban a fentiek szerint helyesbítésre szorul. 138
