Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Hajdú-Bihar megye
99. kép. Az 1967-ben elbontott Kadarcs-híd, Hajdúböszörmény 100. kép. Az elbontott hajdúböszörményi Kadarcs-híd részlete den lóra 50 téglát számlálvánn, elégséges terhet vigyenek és vitessenek, . . . melly tégla szállítás, hogy annál rendesebben történnyen, a téglavetőhöz ugyan Senator K. Varga István, a hídhoz pedig Eskütt Kováts Dániel Eő kelmék a szállítandó tégla számoknak feljegyzésére ezennel kirendeltetnek.” Látható ebből, hogy az építkezéshez szükséges fuvarokat az építtető közület közmunkaként szolgáltatta, ami megfelelt az akkori általános gyakorlatnak. A megbízott Inspector úgy látszik jól teljesítette a rábízott feladatot, mert a híd falazatai már nyár végére elkészültek. A szeptember 26-i közgyűlés a falazatok, háttöltéseinek elkészítésére rendelte ki a közmunkát: ,,A Kadarcs fojásánn felépített Kő Hídnak megtöltését a szüntelen való essőzések miatt mind eddig is tökéiIetességre nem lehetvénn hajtani, azért meghatároztatott, hogy mihelyt az essőzések megszűnnek, azonnal az egész városonn találtató talyigások és azokonn kivüí minden tizedbeli gyalogok (eggy-eggy napra ti. két tizedbéliek) rendeltessenek ki a Kadarcs fojásánn épültt Kő Hídnak megtöltésére. Palléroknak rendeltetnek.. . — A jegyzőkönyv az 1 . . .6 Tizedekből összesen 22 nevet sorol fel a szenátorok és esküdtek közül — azonban a kőműves nevét itt sem említi. Valószínűnek látszik azonban, hogy a hídépítést az a kőműves mester — név szerint Bramer György — vállalta el és hajtotta végre, aki abban az időben Hajdúböszörményben a város részére rendszeresen dolgozott. Nevét az 1816—17. évi számadási iratok között található nyugták alapján valószínűsítjük. (Több helyen Prammer, sőt Kramer néven is szerepel). Sajnos a hajdúböszörményi számadási iratok levéltári kötegei 1813-ból egyetlen iratot sem tartalmaznak, így a hídra vonatkozó számadásokat sem. Azt a feltevésünket, hogy a híd terve és kivitele helybeli mesterember műve, alátámasztja az a körülmény is, hogy a XIX. század elején a nagyobb gyakorlatú mesteremberek már nem terveztek és építettek ilyen nagy nyílásszámú hidakat, hanem az áthidalást kevesebb számú, de nagyobb méretű hídnyílással oldották meg. A Budán működő Építési Főigazgatóság ebben az időben már sorra módosítja vagy módosíttatja a több kis nyílásból álló hídterveket, s így teljesen kizártnak látszik, hogy hozzájárult volna a Kadarcs-híd felépítéséhez, ha a tervet jóváhagyásért felterjesztették volna. A hajdúvárosok önálló közigazgatásán belül megvolt arra a lehetőség, hogy Hajdúböszörmény a saját területén, saját eszközeivel, mindenféle felsőbb jóváhagyástól függetlenül olyan hidat építsen, amilyet akar. Meg kell azonban állapítani, hogy a híd nemcsak 150 év 108
