Héjjné Détári Angéla: Régi magyar ékszerek. 2. módosított bővített kiadás (Budapest, 1976)

3 6

17• Fonott gyűrű

i8. Kettős eljegyzési gyűrű összecsukva

gyűrű gyanánt ebben az időben drágaköves gyűrűt cserélt a mátkapár; gyémántot, rubint vagy zafírt foglaltak belé. Zrínyi Ilona eljegyzési gyűrűjének fejét zománcos nefelejcs alkotja, belsejében zrin. hel. felirattal (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). Használatosak ezenfelül az orvosságos vagy „méreg’’-gyűrűk és a babonás hiedelmekkel kapcsolatos köves gyűrűk is. Gyakoriak az összefonódó kígyót vagy kézfogást ábrázoló kettős gyűrűk, mint például kornis kata—petki jános jegygyűrűje, nevükkel és vivamus corde coniuncti felirattal.

Egykorú tudósítások szerint e kor leglátványosabb, valóban hét országra szóló lakodalmait Thurzó György rendezte a Fuggerekkel is rokonságba került, nagy kiterjedésű Thurzó család várkastélyában, Nagybiccsén (VelkáBytca). A nádor és dúsgazdag felesége fiuk és négy leányuk házasságkötésére külön épületet emeltetett. Ennek a „nászpalotá”-nak az emeletét egyetlen 40 méter hoszszú és 32 méter széles, aranyozott mennyezetű terem foglalta el. Olasz és magyar muzsikaszó mellett itt csillogott gazdag öltözetben, drága ék- | szerekkel a násznép, a magyar és külországi előkelő vendégsereg, 1603-ban gróf Thurzó Zsuzsa, majd 1612-ben nővére, Borbála és gróf Erdődy Kristóf lakodalmán. 1614-ben Ilona, 1618-ban pedig Mária, valamint Thurzó Imre és Bedeghi Nyáry Krisztina esküvőjét tartották a biccsei híres nászpalotában. Az e házasságok alkalmából felvett hozományleltárak számos remekszép magyar ékszert sorolnak fel. így például Thurzó