Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
A bankok ipari vállalkozásokra hiteleket nehezen folyósítottak. így érthetjük meg, hogy kereskedelmi vállalkozásait, a bazárt, a trafikot, a kertészetet, borkereskedést, a pécsi cisztercita rendház pénzkezelését, a kerámia gyárat támogató csontszéngyártást 1875—1880 közt még nem adta fel. Amint tőkéje megnőtt, 1881—1886 közt megszüntette őket. Hitelt természetesen így is igénybe kellett vennie. 1877-ben a Pécsi Takarékpénztárnak 14 797, a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egyletnek pedig 390 frt-tal tartozott. A kölcsönök többségét azonban nem bankoknál vette fel, amelyek hosszú lejáratra esetleg nem is adtak volna, hanem magánosoktól, tőkével rendelkező pécsi polgároktól. Ezek megelégedtek a nontos kamatszolgáltatással, mert kihelyezett tőkéikből éltek. Hindhoffer Jozefin 15 000, Lengyel Károly 12 000, Pázitzky Eduard dr. 8000. özv. Gullingerné 5000, Pollák kanonok 1000, Weldinger Károly 1360 frt-os kölcsöntőkéjét használta ugyanekkor. A nénzüev- ■ igazgatóságnál pedig a mérlegkészítéskor még 8000 frt hátraléka állott fenn.95 A vállalkozás fejlődésével a magánkölcsönök használata megszűnt. 1887-ben a váltóadósság 115 498 frt volt. Használta még ekkor a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylettől kért 51 000 frt-ot, bécsi elárusítójának, Wahlisch Ernőnek 30 000 frt előlegét, a gyári Betegsegélyző Egyesület és a gyári Rokkant Alap 4030 frt-ját. Könyvadóssága 44 306, adóhátraléka 8000 frt volt. A család tagjainak a gyárban fekvő, használt tőkéje 35 498 frt-ra rúgott.96 Csak az 1886—88-i válság végén találkozunk az első nagy bankkölcsönnel. 1888-ban Zsolnay Vilmos a Magyar Általános Hitelbanktól 5'/4%-os kamatra 120 000 frt jelzálogos kölcsönt vett fel. Kifizetésének idejét nem tudjuk, törlését a telekkönyvben 1911-ben vezették be.97 Hogy. megítélhessük, mennyi idegen tőkével dolgozott a gyár, a saját tőkével szemben nemcsak a kölcsönöket és kibocsátott váltókat, hanem az évvégi mérlegekben feltüntetett, akkor fennálló adósságokat is idegen tőkének vettük. 1877-ben 114 882 frt idegen tőkét használt a vállalkozó, amely 1881-re 173 904 frt-ra emelkedett. 1885-ben 207 900, 1887-ben 288 332, 1894-ben 279 514 frt-ot tett ki a gyárban lévő idegen tőke. Ennek a növekvő hitel igénybevételnek a magyarázata az, hogy a gyár 1882-től állandóan bővült. Nagy kemencék 95 Inventur und Bilanz Buch, 128. old. Bilanz 31. dec. 1877. 96 U. o. 97 Pécsi telekkönyv: 3795. sz. 90
