Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
Bevezetés
Szerzőik a kapitalistákkal és a tőkés gazdasággal közvetlenül ■vagy közvetve függő viszonyban voltak. Ezért állították munkájuk középpontjába a vállalkozót, akinek alakját igyekeztek minden oldalról a legkedvezőbb megvilágításban bemutatni. Ezért ruházták fel e munkák sokszor minden alap nélkül, vagy igen kevés megalapozottsággal a tőkéseket a valóságban meg nem lévő tulajdonságokkal: megtették őket technikusok helyett néha feltalálóknak, szerényen élő dolgos embereknek, munkásaik szigorú, de patriarchális atyjának. A gazdasági kérdésekre ezért óvakodtak kitérni, vagy amennyiben rámutattak a piaci és üzleti eredményekre, ezt a sikert és dicsőséget némileg az egész nemzet közös, a meg sem említett hasznot pedig a tőkés jogos magántulajdonának tekintették. A munkásság munkaviszonyait általában csak a kedvezőbb helyzetben lévő felsőrétegen keresztül mutatták be, vagy ki sem tértek rá. Miután nem a küszködő és nyomorgó, hanem a megelégedett, nyugodt körülmények közt élő munkás, a minden „szélsőségtől” tartózkodó dolgozó képét igyekeztek nyújtani és a köztudatba belevinni, a gyári törvényhozás hiányosságait nem bírálták, a munkásság szervezkedésére, harcaira pedig ki sem tértek. Legfeljebb az előadás során mellesleg érintették az ilyen eseményeket, és elítélték, vagy egyenesen megbélyegezték a részt vevőket. ~ , A tőkés és a munkás vizsgálata a kapitalizmusban kényes téma volt, tehát kerülték. A lelkiismeretes kutatók — amennyiben szakismeretük ezt számukra lehetővé tette — ezért választották egy-egy gyárral kapcsolatban feldolgozás tárgyául a technikai, esetleg iparművészeti kérdéseket. Ennek köszönhetünk néhány kitűnő részletmonográfiát vagy anyaggyűjtést.1 De egy gyárat, mint a gazdasági élet egy alkotó elemét és egyben az egész társadalom egy szelvényét minden vonatkozásban, a munkástól a gyárosig, a kapitalizmushoz kötöttségük miatt nem tették vizsgálat tárgyává. Marxista-leninista történetírásunk minden vonatkozásban vizsgálat alá vehet egy gyárat, mint a gazdasági és társadalmi élet egy egységét. Bemutathatunk egy kapitalista üzemet teljes egészében. Szerény gyártörténeti munkánk első kísérlet, amely ilyen értelemben igyekszik megoldani feladatát. 1 Ide sorolhatjuk például a kerámiai ipar teréről Schirek Carl: Die k. k. Majolika—Geschirrfabrik in Holitsch. Materialen zu ihrer Geschichte. Brünn. 1905. c. munkát. G
