Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
a sidney-i és melbourne-i kiállítások után piaccá vált Ausztrália is. Az egyszerűbb árukból pedig kivitel támadt az „aldunai országok felé”.81 A gyár díszműáruinak túlnyomó részét, 80%-át, a külföldi piacon helyezte el. A belföldi piac megmaradt közvetlenül Zsolnaynak. Ezen az árukat Pécsről maga a gyár, vagy annak budapesti lerakata hozta forgalomba. A belföldi forgalombahozatalnál jelentős szerepet játszott a gyár bizományi hálózata. A bizományosok sorában ott szerepelnek a soproni Rauhoffer testvérek, Kramer Károly besztercei, Kaszanyitzky Endre debreceni, Kracer Ignác nagyváradi, Weiss Emanuel csúcsai, Müller Károly brassói, Weiler Mór aradi, Schneller J. becskereki, Brown F. hódmezővásárhelyi, Konkoly Ferenc zombori, Weinhut Adolf szabadkai, Singer Lajos újverbászi, Lenz György kaposvári kereskedők. Pécs régi piacának megfelelőleg ez a hálózat déli irányban is kiépült. Poliak J. a gyár bizományosa Vinkovcén, Fürst M. Sziszeken, Zaitsek Anna Daruváron, Reisinger J. Viroviticán, Schwarz W. Zágrábban, Macher Max Marburgban. (L. a 6. sz. térképet.) Pécs régi piaca beleolvadt az országos piacba. Ennek körvonalait őrizte még a dél felé kiépült bizományi hálózat. S egyben sejttette, hogy a gyár az imperializmus korában mely irányban fog új piac felé törni. A pénztárkönyvek befizetési tételeiből elénk tárul a_ vevőközönség képe. A nagybirtokos osztály tagjai nagyon gyéren szerepelnek a gyár közvetlen vevői közt. Kereskedésekben is hozzájuthattak ugyan Zsolnay dísztárgyakhoz. A valóság azonban az, — Wartha Vince tanúsítja, — hogy a magyar nagybirtokos osztály a kezdő magyar gyárat nem karolta fel, és nem támogatta.82 Zsolnay nem a földbirtokosokra számított, hanem a fejlődő városok polgáraira. Bennük és a külföldi piacban találta meg a gyár azt a széles vevőkört, amelyre fejlődésében támaszkodott.83 81 Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje. Pécs, 1896—97. I. köt. 614. old. 82 Wartha Vince: Az agyagipar technológiája. Bp., 1892. 146. old. (Természettudományi Társulat.) 83 Cassa Buch 1885—1890. — A budapesti lerakatot 1886-ban létesítették. 84
