Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
a termelés mennyiségére, fajtáiból pedig a minőségére is tudunk valamennyire következtetni. Az alacsony tüzű muffelkemencékben általában a máz fölötti festésű dísztárgyakat égetik ki. A magas tüzűekben viszont a finomabb máz alatti festésű dísztárgyakat. Ha valamilyen új gyártmány előállítását vezették be, de különösen, ha új találmány gyártását kezdték meg, arra a megfelelő fajtájú kemencék építése hívja fel a figyelmet. Persze az égetőkemencék számának ezt az emelkedését előidézhette a régi gyártmányok piaci keresletének fokozódása is. Az 1871-ből származó első adat a gyárnak 1 közelebbről meg nem határozott kemencéjéről és 1 tokos kemencéről tesz említést. A gyár fellendülése az 1878-as párizsi világkiállításon elért siker után rohamos volt. Ekkor már 2 magas tüzű kemence állott üzemben. A nyolcvanas években kezdődött a távirdaszigetelők gyártása. 1882-ben ezeknek előállítására 4 porcelánkemence épült. Ugyanakkor még 4 kemence szolgált a terrakotta, 1 pedig a díszműáruk égetésére. 1884-ben létesült a csőgyár 2 kemencével, 1885-ben pedig a kályhagyár, amelynek kemencéire vonatkozólag megbízható adatot nem találtunk. Az ipari porcelán, továbbá a porcelán és a Zsolnay-féle keménycserép (porcelán-fajansz) díszműárugyártás kiszélesedése a meglévő 4 porcelán-kemencét 1891-ben 1, 1893-ban 3 kemencével növelte. 1895-re tehát a porcelán-kemencék száma 8 volt. Ugyanakkor, 1895-ben a majolika- és terrakotta-kemencék száma 6-ra nőtt. Zsolnay Vilmos találmánya az épületdíszítésre szolgáló pyrogránit sikere 7 kemence megépítését vonta maga után. Beállítottak ezeken kívül még egy gázkemencét is. A gyár első korának végén összesen 24 kemence volt üzemben. 4. A manufaktúrában kialakult munkamegosztás szerint a termelési folyamat utolsó szakasza: a mázolás és a festés. A manufaktúra-korban a festők maguk állították elő a festékmázat is. A festék anyagot mozsárban törték, üveglapon dörzsölték. A festékmáz elkészítését is gépesítették. Ezzel azonban ki is került ebből a munkaszakaszból és átment az elsőbe, az agyagelőkészítésbe. 1895-ben 18 mázőrlő, 12 festékőrlő dob, 7 festékdörzsölő üvegkorong, összesen 37 gép volt működésben. Mindegyiket gőzgép hajtotta. A festési technikának minden fokán keresztülment a gyár. A művészi kézi festés azonnal megindult. Kezdetben, 1872-től 61
