Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
II. A PÉCSI ZSOLNAY-GYÁR A MAGYARORSZÁGI KAPITALIZMUS SZABAD VERSENYEN ALAPULÓ SZAKASZÁBAN ÉS AZ IMPERIALIZMUSBA VALÓ ÁTMENET IDEJÉN 1852—1900 A ZSOLNAY TŐKE EREDETE Az 1848—49. évi szabadságharc utáni évtizedben a vidéki városokban, így Pécsett is, meggyorsult a kereskedelemben felgyülemlett tőkének ipari tőkévé való átalakulása. Ekkor vetette meg alapját pécsi kerámiai gyárának a Zsolnay család. A familia őse, Zsolnay József szabó, Szombathelyről került Pécsre. Itt 1796-ban feleségül vette Edelmeyer Katalint, aki valószínűleg egy iparosnak volt az özvegye. Erre vallanak esküvői tanúik: Scheibel Pál szabómester és Lochinger Antal kádár. E házasságból származott Zsolnay Miklós, a családi vagyon megalapozója, aki 1800-ban született. Zsolnay Miklós kereskedői pályára lépett. A kapitalista ős minden jellegzetes vonása meglelhető egyéniségében. Az erős üzleti érzék, amely fürge szemmel vette észre a piac kínálta haszonszerzési lehetőségeket, benne kemény akarattal és szívós szorgalommal párosult. „Dohány és norinbergi portéka” árus lett. Akkoriban, 1848 előtt még három hasonló üzlet kínálta Pécs városában a rövidárut, gyermekjátékot és a bazárárukat. A család kereskedelmi tőkéje ennek a Főtérre (ma Széchenyi-tér) néző üzletnek a pultjain kezdett gyűlni. Jellemző Zsolnay Miklós kereskedő kapitalista egyéniségére, hogy a család vagyonát és „amerikai” feltörését megalapozó norinbergi áru üzletét az „Amerikaihoz” címezte. Zsolnay Miklós boltját mindig nagyobbította, újabb és újabb cikkek árusításának bevezetésével szélesbítette.1 A kereskedésből 1848-ig szép tőke halmozódott fel. Zsolnay Miklós vagyona az ismeretlen értékű üzleten kívül 1852-ben a 1 Pécsi rk. Várplébánia-Matricula 1782—1832; Közhasznú Honi Vezér. Gazdasági, házi, ’s tiszti kalendárium az 1842 közesztendőre, Pesten, Länderer—Heckenast, 167. old. 38
