Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
IV. A Zsolnay-gyár az imperializmus korának az I. és II. világháború közti szakaszán a felszabadulásig. 1921-1944
ahhoz a megoldáshoz, amelyet a részvénytársaságok választottak: részvények szaporítása útján az alaptőke felemeléséhez, í&y a gyártulajdonosoknak bankhitelt kellett igénybe venniük. A bankhitel révén lép be a Zsolnay-gyár életébe a Pécsi Takarékpénztár Rt. A Pécsi Takarékpénztár fejlődésében a nagyobb vidéki pénzintézetek fejlődésének egyik tipikus útját járta. 1845-ben alapították 30 ezer forint alaptőkével, amelyet 1873-ban 60 ezer forintra emeltek fel. Az intézet 1900-ig főleg jelzálog-kölcsönök nyújtásával foglalkozott. E hosszúlejáratú hiteleket főleg a mezőgazdaság vette igénybe. A Pécsi Takarékpénztár jelzálog mellett történt kihelyezései: 1862-ben 356 000 1873-ban 3 190 000 1879-ben 3 400 000 1894-ben 3 600 000 forintot tettek ki. A takarékpénztár, hogy a hosszúlejáratú kölcsönök mellett mobilitását megőrizze, fokozni igyekezett a rövidlejáratú hitelek nyújtását. Ezért váltókihelyezéseit 1879 és 1893 közt 300 ezer koronáról 1 270 000 koronára, értékpapírállományát pedig 425 ezer koronáról 3 200 000 koronára emelte fel. A pécsi és a baranyai gyárak ekkor még túlnyomórészt alapítóik kezében voltak. Részvénytársaság köztük alig akadt. A takarékpénztár a helyi ipar támogatásával ezért nem foglalkozott. Ilyenirányú tevékenységbe csak közvetlenül az első világháború előtt kezdett. 1912-ben kitört a Balkán-háború. Ennek következtében a pécsi Höfler-bőrgyár balkáni követelései nem folytak be. A gyár nehéz helyzetbe jutott. A bank e szorultságot kihasználva, lecsapott rá. A Pécsi Takarékpénztár a gyárnak részvénytársasággá alakítása és a részvények jelentős részének megkaparintása árán segítette ki nehézségeiből a tulajdonos Höfler-családot. A bőripar után a takarékpénztár fokozatosan behatolt a többi pécsi iparba is. Megalapította és érdekkörében tartotta a Baranyai Agráripar Rt.-ot. E vállalat eleinte egy sör- és malátagyárat (ifj. Scholz-féle sörgyár), majd a Pécsi Sertéshizlaló és Áruraktár Rt. beolvadása után húsüzemet és gőzmalmot is tartott üzemben. Amikor az első világháború befejeződött, az infláció elől menekülő tőke fellendítette az építkezést. A nagy hiány miatt igen keresetté vált az országban a fa. A Pécsi Takarékpénztár erre 214
