Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén
társaságtól, és egy gazdasági szerszámokat előállító gépgyárat alapítottak. A pécsi vashámor pedig megszűnt.27 A vasipari vállalkozások a vas hiánya és a pécsi szénnek az akkori technikai eljárások mellett vaskohászatra alkalmatlan volta miatt nem jártak eredménnyel. De a nyomukban támadt többi gyár a céhipar, kooperáció és manufaktúra után kialakította az 1848—49-es szabadságharc után az ipar legmagasabb fokát: a gyáripart. Hogy ez megtörténhessék, ahhoz előzőleg ki kellett fejlődnie az áruforgalomnak és a közlekedésnek, meg kellett növekednie a kereskedelem és bankok szerepének, emelkedni kellett a kereskedelmi és ipari lakosságnak. Főleg sok bérmunkásnak kellett bevándorolni és munkára találni a városban. Azaz ki kellett alakulni a belső piacnak.28 A KÖZLEKEDÉS KIFEJLŐDÉSE Közlekedés terén Pécset a kedvezőtlen fekvés hátráltatta. Az akkori pécsiek maguk is tudták azt, hogy a nagy piacoktól meglehetősen el vannak zárva, mert nincs víziútjuk. Azok a szerencsés városok, melyeknek szélét hajózható folyó nyaldosta, óriási előnnyel fejlődtek. így Pest, Komárom, Győr. Az úthálózat sokat lendíthetett volna ezen a hátrányon, azonban ez sem volt mindenben kedvező. A főbb útvonalak: a Mohács—Buda, ill. Eszék, a Kanizsa—Sopron—Bécs, a Gödre— Kaposvár, a Pécsvárad—Szekszárd, a Siklós—Pálé vonalak a század derekára megjavultak. A század elején a Mecseken keresztülvágó utat még rendkívül rossz állapotban lévőnek mondják. Ez úgyszólván csak sáros földszalag volt két árok között. A szabadságharc idejére már úgy említik, hogy „akármely külföldi műúttal bátran kiállhatja az összehasonlítást,... egész Somogy’ határáig igen jó ezen út éspedig macadámizálva ...” van. Ott azonban véget is ér. „Sajnos körülmény ... az, hogy Baranya’ útvonalai a’ szomszéd megyékben többnyire félbeszakasztvák és még Pest és Pécs közt sem létezik egészen épített útvonal.”29 Az úthálózat tehát Baranyát és a szomszédos Bács-Bodrog, Tolna, Somogy, Verőce megyék szélső vidékeit kapcsolta Pécshez. A távforgalom víziúton bonyolódott le. „A külcikkek behoza-27 U. o.: a gyár helyére a mai Pécsi Bőrgyár előde, a Höílerféle bőrgyár, ill. az Első Pécsi Bőrgyár került. 28 Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Szikra 1949. 546. old. 29 Haas Mihály: Baranya. Pécs, 1845. Lyceum ny. 89. old.; Fényes Elek: Magyarország statisztikája. Pest, 1842. 287. old. 2 Rúzsás: A pécsi Zsolnay-gyár története (9.) 17
