Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
nai hatóság gyanúsaknak tart. Ügyeljenek arra, hogy az egyesületek csak az alapszabályaikban engedélyezett kérdéseket tárgyalják meg. Némely egyesület ugyanis, „különösen pedig a szakszervezetek más érdekkörű elemek tömörítésével és szervezkedésével foglalkoznak”. „A társadalmi rend, a hadsereg és háború ellen folyó ezen aknamunkával szemben — hangoztatja az egyik leirat — az államhatalomnak legsürgősebb rendőri természetű feladata, hogy erre az aknamunkára világosságot vessen ..és azt „ ... a lehetőségig megsemmisítse.”172 Mit tett ebben a helyzetben a pécsi közigazgatás? A rendőrkapitány jelentette, hogy a frontról hazatérő katonákat nem figyeltetheti, mert nincs tudomása róla, kik jöttek haza. A katonai alakulatok ezt nem közük vele. Egyébként is a temérdek rendelkezés végrehajtásához nincs elegendő embere. A háború, a nyomorúság érlelték a forradalmat. 1918 május 26-án a 6. számú újvidéki csász. és kir. gyalogezred pótzászlóaljának egész legénysége fellázadt. A lázadás kezdeményezői a pótzászlóaljnak a menetszázadba beosztott embereiből kerültek ki. „A menetszázad részben vagy nagyobb részben — emeli ki az igazságügyminiszternek küldött főügyészi jelentés — orosz hadifogságból hazatértekből állott, akik mint a hadbírósági tárgyalásokból kitűnik, bolseviki tanokkal vannak saturálva.”173 Az utcai harc folyamán a pécsi „polgári lakosság általában nyugodtan viselkedett, bár egyesek a lázadókkal való együttérzésüknek adtak kifejezést”.174 A főügyészi jelentésből azonban kiderül az is, hogy a lázadók kapcsolatban álltak a pécsi munkássággal. A lázadást megelőző éjszakán ismeretlen kezek az üszögi vasútállomáson egy dinamittal megrakott vagonból 15 kg-ot elvittek. A harcban a bányászok is részt vettek. A megye parasztlakossága pedig segítette a lázadás leverése után a menekülőket. Mikor a soknemzetiségű és feladatait megoldani nem tudó Habsburg-monarchia a viharos tavasz után 1918 őszén összeomlott, a pécsi és pécskörnyéki munkásság forradalmi lendülete az országos fejlődéstől eltérő útra kényszerült. A háború végén, 1918 november 14-én, Pécsre és a Délvidékre 172 Pécsi Közlevéltár — Baranya megye levéltára: Főispáni bizalmas 1918/19., 24., 26., 30. sz. 173 Idézve Andics Erzsébet: A magyar munkásmozgalom az 1914 -18-as világháború alatt. Bp., 1950. 14. old. (A történettudomány kérdései. 2. sz.) 174 A pécsi főügyész jelentése az igazságügyminiszterhez — 1918. máj. 26. M. M. I. Arch. XV/1/1918/8. 190
