Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921

a gyártulajdonostól. Zsolnay Miklós a kérést megtagadta. Noha a legjobb festőnek tartotta Grohmant, mégis felmondott neki, és szélnek engedte.90 A kérőnek ez lett a sorsa. Mit várhatott az, aki bátrabb han­got mert megütni? Számon tartották. Mihelyt nem volt mun­kájára szükség, felmondtak neki. Megjelentek a nyilvántartó könyvekben a dolgozók nevei mellett a különféle megjegyzések. Pl. Óváry András „nagyon elégedetlen ember, nem vissza­vehető”.91 Ugyanezt találjuk Clacek István fűtő adatainál. Kraitschek János korongost 1901-ben mint „izgágát” azonnali hatállyal elbocsátották.92 Hauer Antal korongos nem akarta a rá kirótt büntetést megfizetni. Ezért állását vesztette. Később visz­­szavették. Rövidesen azonban végleg felmondtak neki, mert „megrontja a többieket”.93 Dely György napszámosra, mint ve­szedelmes szervezett munkásra hívja fel a figyelmet a nyilván­tartó könyv: „írni nem tud, dacára nagy social”. Az ilyen meg­jegyzések, „elbocsátva, többé vissza nem vehető” sűrűn bukkan­nak fel 1900-tól a nyilvántartásokban. Jelzik, hogy a munkás és tőkés közti harc az imperializmus korában határozottabb és éle­sebb formát öltött. A munkásság ellenállása a kizsákmányolással szemben megerősödött. AZ ÁLLAMI INTÉZKEDÉSEK ÉS A MUNKÁSSÁG Az állam a század végétől kezdődően az ipar fejlődésébe és a munkásság viszonyainak alakulásába egyre jobban beleavat­kozott. Ahogy haladt előre a kapitalizmus a mezőgazdaságban, úgy növelte az agrárproletárok és a munkanélküliek tömegét. E nö­vekvő sereg aggodalommal töltötte el a földbirtokosokat, mert egyre jobban veszélyeztette uralmukat, a fennálló társadalmi és állami rendet. A velük szövetséges banktőke pedig tevékeny­ségében gátolva érezte magát a belső piac hiánya miatt. E té­nyek késztették a kormányokat arra, hogy szubvenciókkal is serkentsék a tőkéseket munkaalkalmakat teremtő gyárak ala­pítására. így indult meg a magyar iparfejlesztő és gyári tör­vényhozás.94 90 Régi dolgozók szóbeli közlése. 91 E. B. I. 14. „sehr unzufriedener Mensch soll nie mehr zurück­­genommen werden”. E. B. I. 3. old. 92 E. B. I. 60. old. „Krakeler, momentan entlassen...” 93 E. B. EL 95. old. „... verdirbt nur die anderen”. 94 Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. 6. kiad. Szikra 1951. 314—315. old. 159

Next

/
Thumbnails
Contents