Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
A termelésnek mind nagyobb vállalatokban való összpontosulása, a versenyben résztvevő nagy agyagipari vállalatok piaci terjeszkedése a kisebbek eltűnése és pusztulása árán, már az imperializmus jellegzetessége. A termelés koncentrációjával párhuzamosan hatalmas tőke is összpontosult a pécsi Zsolnay-gyár tulajdonosa kezében. 1895 óta ideöntötte nyereségét a megszerzett Budapesti Zsolnay-féle Porcellán Fayencegyár Rt., amely 500 000 K alaptőkével indult meg. Itt az elnökigazgatói tisztet Zsolnay Miklós töltötte be. A felügyelő bizottságban a család tagjai: Mattyasovszky Jakab és Sikorski Tádé, majd Mattyasovszky Tibor és csak néhány családon kívüli foglalt helyet. A pécsi gyár a pestinek a kezdéshez kölcsönt nyújtott. Ennek kamatai fejében az utóbbi 1902-ben 20 903, 1903-ban 16 735, 1904- ben 3484 K-t utalt át a pécsi gyárnak. A pesti vállalat részvényei a megindulás első esztendeiben még kevés osztalékot hoztak. Az anyavállalat 1896-ban 3 715, 1397-ben 2 361, 1899-ben 11 872 K-t könyvelt el e címen a maga javára.54 A pesti gyár hamar megerősödött és részvényeire 1899- ben 200, 1900-ban 180, 1901 és 1902-ben 120, 1903-ban 180, 1904- ben, 1905-ben és 1906-ban 200—200 K osztalékot fizetett.55 Ennek következtében felemelkedtek az osztalék címén Pécsnek jutó összegek is. 1901-ben 13 985, 1902-ben 30 000, 1903-ban 45 000, 1904- ben és 1905-ben 50 000, — itt a könyvek hiányzanak — 1911-ben 85 000, 1912-ben 80 000, 1913-ban 70 000, 1914-ben 50 000, 1915-ben és 1918-ban 25—25 000 K futott be osztalék címén Pestről Pécsre.56 Zsolnay Miklós, mint a részvénytársaság elnöklgazgatója, 1905- ben 100 000, 1911-ben 215 000, 1912-ben és 1913-ban 150— 150 000, 1914-ben 120 000, 1915-ben 100 000, 1919-ben 12 000 K honoráriumot vett fel. A tömegcikkek előállítására berendezett Budapesti Zsolnayféle Porcellán Fayencegyár Rt. kitűnő üzletnek bizonyult. Az oszder Weltwirtschaft. Schriften des Instituts für Seeverkehr und Weltwirtschaft an der Universität Kiel. Herausgegeben von Bernhard Harms.) A kartellszerződéseknek az üzemi irattárban nem akadtunk nyomára. A gyár mérlegszámláin azonban 1915-től kezdve 1919-ig megtaláltuk a Porzellan-kartell tételt jelentéktelen összeggel, 50 K- val, valamint a kályha-kartellt évi 1675 K-val. Az előző évekről az üzleti könyvek hiányzanak. 54 Hauptbuch V. 434., 436. old. 55 1907—1908. Pénzügyi Compass. Szerk.: Kormos Alfréd. Bp., 1908. 280. old. 56 Hauptbuch VI. 470. old.; Hauptbuch VIH. 464. old. 10* 147
