Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
sekben nagy tájékozottságot árult el, de alkotóművész nem volt. Személyében az apjáét jóval meghaladó kereskedelmi szellem a Zsolnay-elődök nagy akaraterejével és rendkívüli agilitásával párosult. A gyár fejlődése — látszat szerint — csak most kezdődött meg igazán. Ő tette a vállalatot belülről a teljes kapacitás kihasználásával dolgozó, rideg, üzleti szellemű, kívülről tekintve a piacon jól bevezetett gyárrá.8 Állandó, lázas, megrendeléseket szerző, reklámozó és piackereső tevékenységet fejtett ki. Lerakatok felállításával a kereskedelmi tőkét félretolta, kiépítette a közvetlen kapcsolatot a gyár és a piacok közt. A megnövekedett piacra ontani akarta az árut. Ezért fokozta a termelési hajszát, vele a munkásság kizsákmányolását. A profit, mint igazi kapitalistánál, nála is vég- és öncéllá vált. Magát pillanatig nem nyugvó, fokozott iramú munkára és fokozott iramú életre sarkalva, majd attól ragadtatva, egyre jobban rohant idegzetének fölbomlása, a lelki és testi pusztulás felé. Mivel Zsolnay Miklós nem volt olyan sokoldalú tehetség, mint az apja, a geológiával és a kémiával kapcsolatos teendőket sógora, Mattyasovszky Jakab végezte. Az építészeti kerámiagyártás vezetésével másik sógorát, a műépítész Sikorski Tádét bízta meg. A kereskedelmi ügyek vitelét azonban teljesen magának tartatta fenn. A vállalat keze alatt oly nagy piacnak dolgozott, akkora forgalmat bonyolított le, hogy végül a kereskedelmi vezetést sem bírta egyedül. Ezért 1911-ben maga mellé vette segítségül unokaöccseit: Mattyasovszky Tibort és Mattyasovszky Zsoltot, akiket cégvezetői jogkörrel ruházott fel.9 A gyárban 1897-től 16 kereskedelmi, 3 műszaki tisztviselő dolgozott. Ez a létszám az egész korban kevés ingadozással változatlan maradt. Az előző korszak gyárosa a vezetést jórészt egyedül vagy kevesedmagával végezte. A kapitalizmus fejlődése hozta magával, hogy az irányítás mind nagyobb része ment át a hivatalnokok kezébe. A Zsolnay-gyárban is megfigyelhető ez a jelenség. A felső vezetésben megnövekedett a családtagok száma, az alsóban pedig a művezetőké, 1901-ben 7 új művezetőt állítottak munkába. NYERSANYAGSZERZÉS A gyár továbbra is használta a pécsi és pécskömyéki agyagfajtákat. A beszerzési hely súlypontja azonban egyre inkább 8 Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Pécs, 1922. Pécsi Irodalmi és Könyvkiadó. 179. old. 9 Pécsi Cégbíróság: Ct. 613. P. — 025 500. 125
