Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900

nagy dulakodás színterévé vált. A verekedésben részt vettek a sztrájkólók nyomorral küzdő családtagjai is.158 A sztrájk hullámai csak november végén simultak el. A vég­sőkig kitartók egy része akkor felvette a munkát. A gyárban így tért vissza a régi medrébe az élet.159 A polgári Pécsi Napló a sztrájkot a külföldi munkásoknak tulajdonította: „A gyárban a nagy számban alkalmazott nem­zetközi, különféle országokból idetelepedett munkások között kitűnő talaj volt ugyanis a szociális eszméknek.” Novemberben a sztrájk végén megjegyezte: „Az idegenek mind munkába áll­tak, csak a magyar munkások hagyták el végképpen a gyárat.” A sztrájk vezetői közt akadt ugyan két cseh dolgozó is, de a többi magyar volt. A magyar munkások harcoltak leg­tovább, és végül is ők nem adták be a derekukat. Ez azt mutatja, hogy nemcsak a Zsolnay-gyár külföldi munkásaiban élt, hanem 1895-re az üzem magyar munkásaiban is kialakult egy bizonyos fokú öntudat. A polgári társadalom az 1893. évi bányászsztrájkot, amely a városon kívül játszódott le, távolról, a munkások iránt érzett némi rokonszenvvel figyelte.160 1 895-ben az őt közvetlenül érintő városi sztrájknál azonban a polgárság hangja már merevvé, ellen­ségessé vált. Szemrehányást tett a munkásságnak, hogy „bűnös utópiákban” keres „veszteségeiért kárpótlást”. A fenyegetőzéstől sem tartózkodott: „A tévelygés örvényébe bukott bűnösök ellen védelmezni fogjuk az állami és társadalmi rendet, védeni nem­zetiségünket; nehéz harc lesz, de... végig fogjuk küzdeni.”161 A Zsolnay-gyári sztrájknál örömmel jegyezte meg, hogy a ké­szenlétben tartott katonaság felhasználására nem került sor.162 így ért véget részleges eredménnyel a gyár első nagyobb, de nem általános, politikai és bérharcos sztrájkja. A követelések átadásától, szept. 5-től számítva nov. 28-ig, 70 napig tartott.163 A következő, kisebb méretű, részleges sztrájk 1896 szeptem­berében zajlott le. Közelebbi adatokat azonban nem sikerült róla kideríteni. Pécsi Napló, 1895 nov. 9. sz. 159 Pécsi Napló, 1895 nov. 28. sz. 160 Babies András: A pécsvidéki kőszénbányászat története. 161. oldal. 161 Pécsi Napló, 1895 júl. 16. sz. 162 U. o. 1895 szept. 5. sz. 163 A legöregebb dolgozók úgy emlékeznek vissza, hogy az 1895. évi sztrájk tartama nem 3, hanem 4 hónap volt. Valószínűleg ők ak­kor a küzdelem kezdetét nem szept. 5-től, a memorandum átadásá­tól, hanem augusztustól, a zárlat kihirdetésétől számították. Ezért él még ma is emlékezetükben ez a sztrájk úgy, mint 4 hónapos sztrájk. 118

Next

/
Thumbnails
Contents