Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900

Pedig az üldözések Pécsre is kiterjedtek. Itt a 600 tagot számláló Építőmunkások Szakegyletét függesztették fel.140

A Szakszervezeti Tanács 1898-ban történt megalakulása, majd nyomában a szakszervezkedés kiszélesítésére és országos szervezetek létrehozására irányuló megmozdulás kezdte áttörni az elkülönülést, az elzártságot, amely a Kerámikai Munkások Szakegyletét ekkor még körülvette. Ennek első jele mutatkozott abban, hogy az 1899-ben tartott első magyar szakszervezeti kongresszus munkáját a szakegylet figyelemmel kísérte.146 147

A fokozódó osztályharc megindította a gyár dolgozóit a város munkásmozgalmába való beolvadás útján. Ezzel párhuzamosan a Kerámikai Munkások Szakegyletének biedermeieri nyugalmú világa szétfoszlott.

E korban a Kerámikai Munkások Szakegylete még nem volt a munkásmozgalom igazi küzdőtere, ahol a jövőt kovácsolják. De nemsokára eljött az az idő. amikor ilyenné formálódott át.

A politikai szervezkedés Pécsett 1869-től az Általános Munkásegylet, majd a Munkásképző Egylet keretei közt indult meg.148

Az idegenből jött szakmunkások, a gyár munkásainak külföldi vándorlása valószínűsíti, a betegsegélyzőoénztár és a társalgókor megalkotása még kézenfekvőbbé teszi annak feltételezését, hogy a politikai szervezkedésben közülük egyesek részt vettek.

Május 1-ét a II. Internacionálé 1889-i határozata tette a munkásság ünnepévé. 1890-ben Pécsett e napot csak 2 gyár készült megünnepelni. Az egyik volt a Pécs—Mohácsi Vasút Géngyára, ahol e napon meg is állt a munka, a másik a Zsolnav-gyár. Az itt dolgozók „egy része küldöttségileg kérelmezte a munkásság részére a szünnapot”. A gyár vezetői ellenállottak. Óvatosan igyekeztek az egész ünnep politikai jellegét eltüntetni, és a v^zni készülő munkanapot megmenteni. Ez rávilágít az egész munkásmozgalommal szembeni határozott, ellenséges me°ratartás”kT'a. Nem tudjuk, hogy ezen magatartás kialakításában mennvire működött közre Zsolnay Vilmos és mennyire a gvár életében akkor már nagy szerenet játszó fia, Zsolnav Mikló* .Azt az pi^nlatot tették munkásaiknak, hogy május 15-én (ez ünnepre eaettj tartsanak gyári munkás-majálist. A dolgozók — az imrfpUiorvpiő jelentése alapján adjuk elő az eseményeket — „a határozatban

146 Jászai Samu: A magyar szakszervezetek története. Bp., 1925. Világosság ny. 86. old.

147 Munkás, 1899 máj. 21. sz.

148 A magyar munkásmozgalom történetének válogatott Hnkumentumai. Szikra 1951. I. köt. 135., 195. old.; Munkás Heti Krónika. 1875. 20. sz.

112