Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
kas-, porcellán- és összes agyagmunkások szakegylete” alapszabályait. Lehetséges, hogy a szakegylet létrehozói a még meglévő fazekas kisiparosok bevonására is gondoltak. A gyári munkásság még nem vált el élesen a kisiparosoktól, ezért a szakegyletekben még sok kismester akadt.139 Itt azonban inkább a festők, korongosok és segédmunkások találkozásáról, a gyári iparosoknak és segédmunkásoknak a munkásosztályban való összeolvadásáról van szó. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 1895-ben a „Pécsi fazekas-, porcellán- és összes agyagmunkások szakegylete” címet Pécsi Kerámikai Munkások Szakegyleté-re változtatták át. Az alapszabályok jóváhagyását a pécsi rendőrkapitány és a polgármester ellenezték. Vaszary rendőrkapitány szerint „...ezen alakulandó egylet célja ugyanaz, mint a többi hason egyleteké, t. i. nem a szak- és önképzés előmozdítása, hanem a szocializmus terjesztése”.140 A kerámikai munkások szakegyletének működéséhez azonban a belügyminiszter a hozzájárulását mégis megadta. Leiratában értesítette erről Pécs sz. kir. város főispánját „azon felkéréssel... hogy miután a város rendőrkapitánya múlt évi november 20-án... kelt jelentésében azon nézetének adott kifejezést, hogy az egylet valódi célja nem más, mint a szocializmus terjesztése — az egyesület működését különös figyelemmel kísérni méltóztassék”.141 A szakegylet 'tagjainak anyagi és szellemi érdekeit kívánta szolgálni. Az alapítók az egylet egyik feladatának a munkaközvetítést tekintették. Segélyt szándékoztak nyújtani annak, aki közülük útra kél, hogy munkát keressen. Arra is gondoltak, hogy munkaviszonyból eredő vitáknál az egylet tagjait az eset előzetes elbírálása után jogi védelemben részesítik. A tagok kulturális képzését olvasóterem fenntartásával és könyvtárral kívánták előmozdítani. Előadások, rajz- és nyelvtanfolyamok, főleg pedig olyan előadások rendezését tervezték, amelyek az ipari szakismereteket gyarapítják. E pontok mind rávilágítanak arra, hogy a munkásság kereste, és ki akarta alakítani a maga kultúráját. Az egyesület anyagi alapját a 40 krajcáros belépési díj, a 10 krajcár heti járulék, valamint az esetleges bevételek: ajándékok, ünnepélyek jövedelmei képezték. 189 Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet tevékenysége a Párizsi Komműn idején. Századok, 1952. 87. old. 140 Pécsi Közlevéltár — Pécs város levéltára: 11 912/1893. okt. 2. 141 O. L. — B. M. 1894. — VII. — 8—103 977. 110
