Koczkás Gyula: Örök törvények. A fizika regénye. 2. kiadás - Emberi alkotás regényei (Budapest, 1947)
III. A mérésekről
15 egy rudat. A rúdon levő két karcolás közti távolság 0° Celsius hőmérsékleten és 760 milliméter higanyoszlopnak megfelelő légköri nyomásnál éppen egy méter. Ezt a mintamétert Páris mellett Sévresben a »mértékek és súlyok nemzetközileg elismert irodájában« őrzik. Évek múlva, midőn a méréseket ellenőrizték, Bessel német fizikus észrevett egy számítási hibát, mely szerint a délkör nem 40 milliószor nagyobb a méternél, hanem négy ve nmillióháromezernégyszázhuszonnégyszer akkora. A hiba felfedezésekor egy fizikusokból álló nemzetközi bizottság úgy döntött, hogy maradjon csak meg hosszúságegységnek a sévresi méter, tekintet nélkül arra, hogy az a föld délkörének hányadrésze. Hiszen úgyis valószínű, hogy a mérési eljárások tökéletesítésével a méter, mint a föld délkörének negyvenmilliomod része, állandó változásoknak lenne kitéve. A fizikában ennek a méternek századrészét veszik egységnek : a centimétert. Ugyancsak 1793-ban fogadták el a tömegmérés egységéül ajánlott kilogrammot is. Úgy akarták meghatározni a kilogrammot, hogy az egyenlő 1 dm3 desztillált víz tömegével 4° Celsius hőmérsékleten és 760 milliméter higanyoszlopnak megfelelő légnyomás mellett. Készítettek is egy egységet platina-irridium ötvözetből, melyet ugyancsak Sévresben helyeztek el. Az 1899-ben végzett ellenőrző mérések kimutatták, hogy ez a sévresi kiloa mm 0-04 grammal több, mint az ajánlott egység. Ezt az eredményt is felülbírálta egy nemzetközi bizottság, amely meghagyta egységnek a Sévresben őrzött mintát azzal, hogy nem számít, vájjon ez a kilogramm mennyivel több, mint 1 dm3 desztillált víz súlya. A tömeg tudományos egysége a kilogramm ezredrésze : a gramm. A harmadik fontos alapegységünk az idő mérésére szolgál. Az idő egysége a másodperc, — a secundum —, mely az úgynevezett középnapnak 86.400-ad része. A középnap a föld napkörüli keringésének 365,25-öd része. Ennek a középnapnak 24-ed része az óra. Az óra 60-ad része a perc és ennek 60-ad része a másodperc. 24 X 60 X 60 = 86.400. A fizika csak ezt a bárom egységet választotta önkényesen. Lehetett volna a többi egységet is hasonlóan választani de rájöttek arra hogy ebből a bárom egységből az összes többi egység leszármaztatbató. Az így kialakult egységrendszert abszolút mértékrendszernek vagy egyszerűbben CGS-rendszernek nevezzük. A CGS elnevezés a centiméter, gramm, secundum egységek kezdőbetűit jelenti. E bárom alapegységen kívüli többi egységet leszármaztatott egységnek hívjuk, mivel ezek ebből a bárom alapegységből egyszerű számítások alapján leszármaztatbatók. Csak egy példát mondok el. A sebesség alatt egyenletes mozgásoknál a megtett útnak és az út megtevésére szolgáló időnek hányadosát értjük. Önkényesen választhattuk volna egységül akár a fény terjedési sebességét, akár a nyílt pályán robogó gyorsvonatét, akár a nyugodtan gyalogló ember sebességét. Egyik se lett volna önkényesebb, mint a föld délkörének negyvenmilliomod része. Mivel azonban a bosszúság, tömeg és idő egysége úgyis önkényes egység, amelyből a többi leszármaztatbató, tehát a sebesség egysége az útegység osztva az időegységgel lett, azaz centiméter per secundum. A bárom alapegység megválasztásának és általánosításának 250-ik fordulóján gondoljunk arra az elegáns természettudományi módszerre, mely ennek a bárom alapegységnek segítségével lehetővé teszi minden mérhető megmérését.
