Koczkás Gyula: Örök törvények. A fizika regénye. 2. kiadás - Emberi alkotás regényei (Budapest, 1947)
XIV. Hőgépek
107 Wattot legjobban. Játékait csak úgy szétszedte, mint minden más gyermek, de abban mégis más volt, bogy ő össze is tudta újból rakni őket. Sőt, sokszor előfordult, hogy ügyes változtatásokkal használhatóbbá tette játékait. Nem egyszer nagyon ügyes játékszerkezeteket talált ki és állított össze. Mesélik, hogy legkedvesebb játéka az volt, mikor a teaforraiénak fedelét leszedte s a kiáramló gőzbe egy ezüst kanalat tett. A kanálon lecsapódó vízgőzöket összegyűjtötte. Sok történetírója ezt az egyszerű kis játékot úgy tekinti, mint előfutárját annak a nagyszerű felfedezésnek, amit Watt a gőzgép kondenzátorával ért el. De Wattot nemcsak ez a fúrás, faragás érdekelte. Igen szerette a népmeséket is és élénk fantáziájával néha olyan meséket talált ki, melyek bizony az egész családot elszórakoztatták. Később, midőn már ifjúvá serdült, egyforma érdeklődéssel fordult a növénytan, ásványtan s fizika tudománya felé s végül mégis mindnyájukat mellőzve, egy műszerkészítő műhelybe megy Londonba inasnak. A megfelelő tudás elsajátítása után Glasgowba megy, ahol az egyetem mechanikusa lesz. Kis műhelyében sokszor látogatják meg az egyetem híres tanárai, köztük a híres közgazda : Adam Smith és a fajhő feltalálója Black is. Sok ügyes és értékes alkotás dicsérte már Watt kitűnő kezét és fantáziáját. Watt életében a fordulót az jelentette, midőn a fizika professzora a fizikai gyűjteményből egy nem működő Newcomen-féle gépet küldött le Watthoz kijavítás céljából. Watt hamar rájött a hibára, rögtön ki is javíthatta volna és visszaküldhette volna a professzornak, de nem tette. Mindjárt arra gondolt, nem lehetne-e ezt a gépet tökéletesíteni. Igazi természetkutatóhoz méltón kísérletezni kezdett. Kalórimeteres mérésekkel kimutatta, hogy mennyi szenet fogyaszt el a Newcomen-féle gép egy teljes periódus alatt. Aztán ugyancsak meghatározta, hogy egy kg szénnel mennyi vizet lehet gőzzé változtatni. Ezen adatok birtokában jól látta, hogy a Newcomen-féle gép a felhasznált gőz mennyiséggel egyáltalában nem takarékoskodik. Csakhamar rájött Watt arra is, hogy a legjobb megoldás az lesz, ha a gőzt nem a hengerben sűríti össze, hanem egy külön edényben, a kondenzátorban. így egyszerre feleslegessé vált a hidegvíznek hengerbe való fecskendezése is, amivel a hengerfelületet szintén lehűtötte, ami bizony nem volt gazdaságos megoldás. Az így összeállított gőzgép csakhamar kiszorította az addig használatban lévőket, de a feltalálónak ez a gyors siker csak újabb ösztönzést jelentett a tovább: munkára. Egy gyárossal szövetkezett Watt, aki a gépeket előállította s elsősorban bányáknak adta el bányaszivattyúk hajtása céljából. A gépekért a megtakarított mennyiség 1/3-át fizették a bányavállalatok. Csakhamar ez olyan nagy összegre rúgott, hogy a bányák tulajdonosai egyszerűen beszüntették a fizetést, mondván, feltalálhatta volna ezt a szerkezetet más is, miért fizessünk mi éppen Wattnak ! Nem lett pör ebből, mert Wattot az anyagi rész nem érdekelte, ő csak a dicsőségért küzdött. Watt.
