Iljin, Mihail: Az óra históriája. Az időmérés és az óra története (Budapest, 1945)

Első rész - Az élő ébresztőóra

Amint látjuk, ez a „modernizált” vízióra már sokkal jobb az első példánynál. Az is igaz, bogy ha előbb találták volna ki, hogy a napot 24 órára osszák be, úgy a vízióráknak korántsem kellett volna ennyire komplikáltak' nak lenniök.

AZ ÉLŐ ÉBRESZTŐÓRA

Babilonból és Egyiptomból — a vízióra ős' hazájából — került el ez a kitűnő időmérő a görögökhöz, majd a rómaiakhoz. Az első vízi' órát a rómaiak a fórumon állították fel. Szem' ben a napórával. Azért ide, hogy állandóan ellenőrizhessék.

A vízióra igen könnyen elromlott. Elegendő volt, hogy elduguljon, — máris hamis időt mutatott. A napóra viszont mindig „becsük' tesen” mutatta az időt, — ha a nap sütött.

Víziórát láthattunk gazdag magánházak' ban is. Külön személyzet ügyelt arra, hogy ál' landóan megfelelő víz legyen benne és jól jár' jón. Ilyen szerencsés polgár, akinek vízi' órája volt, — nagyon kevés akadt. A tömeg' nek bele kellett nyugodnia, hogy nappal süt a nap és az éjszaka elmúltával kukorékol a

44