Iljin, Mihail: Az óra históriája. Az időmérés és az óra története (Budapest, 1945)

Első rész - Nagy János és Kis Péter beszélgetése

nyük mégis megvolt, hogy az időt mind nap' pal, mind éjjel pontosan mutatták.

Még nem is olyan régen, Kínában találtak is ilyen órát, méghozzá — üzemben.

Négy nagy rézüstöt helyeztek a kínaiak egymás fölé egy kőlépcső fokain.

A víz egyik edényből a másikba csurgott. A strázsa minden két órában — ,,^e”'nek hívják a kínaiak a kétórás időt — kiakaszt egy táblát, amely pontosan mutatja, hogy melyik „ke" folyik éppen most.

Azt sem nehéz kitalálni, miért kell az edé" nyékét éppen így elhelyezni?

Ezáltal az őrnek csak a legfelső üstöt kell megtöltenie, a többi aztán magától telik meg. A felsőből mindig az alsóba folyik a víz.

Nem hinnénk, hogy még ma is ilyen órá' kát használnának Kínában, hiszen a gép már a legeldugottabb fészekbe is befurakodott. . . Legyen az rádió vagy repülőgép . . .

Annyi bizonyos, hogy 25 évvel ezelőtt még Kínában üzemben volt egynéhány „vízióra".

8*

35