Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Németh Béla: Az első villamosmotor és dinamó

hető, akik a hivatalos körök közönye ellenére is lerakták a hazai természettudományok alapjait.

Nem hallgathatjuk el, hogy Jedlik maga sem ismerte fel munkásságának értékét, s elmulasztotta közzétenni eredményeit külföldi szaklapokban. A csendes, szerény, visszavonult, csak a tudománynak élő Jedlik sohasem gondolt arra, hogy találmányainak gyakorlati jelentősége is lehet, meglepődött, amikor németországi útja alkalmával működésben látta a dinamót.

Abban az évben, amikor Alessandro Volta, a londoni Royal Society elnökéhez, Bankshez intézett levelében bejelentette, hogy felfedezte, miként lehet állandó villamos áramot előállítani, 1800-ban született Jedlik egy kis Komárom megyei községben, Szémőn. Apja negyedtelkes jobbágy volt, s Jedlik korán megismerkedett a szegényparaszt múlt század eleji küzdelmes, keserves életével. Szülei nagy áldozatokat vállalva taníttatták; Nagyszombatban, majd Pozsonyban járt középiskolába, az ottani bencés gimnáziumokba. Kedvvel és szorgalommal tanult, érdeklődése különösen a fizika felé fordult. Annak a vágynak, hogy középiskolai tanulmányai befejezése után tovább tanulhasson, nyilván jelentős szerepe volt Jedlik elhatározásában, hogy felvételét kérje a bencés rendbe; egyébként aligha tanulhatott volna.

A középiskola utolsó két évfolyamát Győrben végezte. Sok mindent kellett tanulnia, aminek később sohasem vette hasznát. Fizikát azonban annál kevesebbet tanítottak. A keveset is rosszül, mert a győri bencés gimnáziumban nem akadt fizika tanár — történész tanította a fizikát. Mily szorgalomra volt szükség ahhoz, hogy Jedlik — a rengeteg teológiai, filozófiai és egyéb tanulni való mellett — a fizikai ismereteket mégis elsajátítsál Természetesen, a hivatott vezető nélküli tanulás nem lehetett sem elég alapos, sem elég rendszeres, s ennek Jedlik egész életében tapasztalta hátrányát. Amint annak is, hogy az iskolákban nem fordítottak gondot a matematika oktatására, holott a XIX. században felismert fizikai törvények és elméletek matematikai tudás nélkül már nem voltak megérthetők. Annál nagyobb érdeme Jedliknek, hogy mint Eötvös Loránd mondta: «kellő iskolai előképzettség, vele együtt haladók támogatása és útbaigazító tanácsa nélkül, egyedül a maga erejéből, lankadatlan tudomány szer etetőtől serkentve, küzdötte fel magát a század felfedezőinek sorába».

A középiskola befejezése után Pannonhalmára került, s 1825-ig maradt ott. Tanulmányai végeztével a győri liceumba osztották be természetrajz és természettan tanárnak. Hat évig tanított Győrött, s ez a hat esztendő rendkívül jelentős volt életében. Ebben az időszakban találta fel — elsőnek a világon — a villamos motort.

74