Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Seress János: A lebegő-keréktől a lökhajtásos repülőgépig
nyos lejtési szög alatt beállítjuk, mégpedig ha mindkét oldalon egyenlő hajtást adunk a szárnyaknak, egyenes mozgás, ha pedig azokat a két oldalon ellenkező szög alatt beigazítjuk: kanyarodás jő létre.» Találmánya jelentőségét hosszú évekig nem ismerték fel. A repülés későbbi úttörői ezért nem tudtak szabályos fordulatokat végezni a levegőben, és a legtöbb balesetet az okozta, hogy a fordulás közben «csürés» híján a gép lecsúszott és a földre zuhant. Martin a jövőbe látott. Ivortársaival ellentétben nem a léghajót, hanem a dinamikus repülést jelölte meg a fejlődés útjául, és több ízben leszögezte, hogy a madárrepülés utánzása nem vezet célhoz. «Amint a hajó nem a halak módjára úszik, úgy a repülőgép sem fog úgy haladni a levegőben, mint a madarak» — írta. Erre a felismerésre tapasztalatból jutott: 1871 —75-ben gépet szerkesztett a madarak repülésének utánzására, majd bonyolult számítások eredményeként újabb géppel kísérletezett, amelyet «lebegő-kerék»-nek nevezett. A madárszárnyakat körben forgó lapátok helyettesítették (1. XIII. képtábla, 1 és 2), amelyek élükkel felfelé haladtak, majd kifordultak és lapjukkal madárszárnyszerűen lecsaptak. Bartha Gergely kolozsvári tűzoltóparancsnok próbálta ki 1896- ban a gépet. A szemtanúk állítása szerint két-három méter magasra emelkedett fel a földről. A sikeres kísérlet híre egész Európában elterjedt, és a feltaláló számos ajánlatot kapott külföldről. Ő azonban sorra visszautasította. «Találmányomat inkább a sírba viszem, semhogy a külföldnek juttassam a dicsőséget» — mondotta. Martin a repülés problémáját nem oldotta meg, de az első volt hazánkban, aki a repülés ügyével tudományosan foglalkozott. Üttörő munkát végzett. A repülésben elért első külföldi sikerek hírét Magyarországon szinte közönnyel fogadták. A maradi gondolkodású uralkodó osztály nem ismerte fel a kísérletek óriási jelentőségét, csupán néhány lelkes ember figyelt fel a külföldi eredményekre. Közéjük tartozott Zsélyi Aladár konstruktőr, egy kitűnő elméleti felkészültségű fiatal gépészmérnök. Gépét nem találomra, «érzék szerint» tervezte, mint korának kill- és belföldi konstruktőrjei, hanem számítások alapján. Ügy helyezte el a motort, hogy az ne zavarja a látásban a pilótát. Az elhelyezés folytán a légellenállás is csökkent. Később az egész világon ugyanígy helyezték el a repülőgépeken a motort. Zsélyi csupán két-két kábellel kötötte a törzs alsó és felső részéhez a két főtartós szárnyat, ezzel is csökkentette a légellenállást. Még jelentősebb magyar siker a helikopter létrehozása. A repülőgép egyik legnagyobb hátránya, hogy a fel- és leszálláshoz nagy kiterjedésű repülőtérre van szüksége. Ilyet csak a városon 61
