Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Hernádi György: Gyárépítés előregyártott nagyelemekkel
Pászti—Fekete-féle tetőelemek beépítési módja. Első ízben 1949-ben Diósgyőrött egy szereidénél alkalmazták. Immár hat éves múltra tekinthet vissza, de ma is versenytárs nélkül áll; úgyszólván változatlan formában kivitelezik minden organizált előregyártással készülő csarnoképületen. Nagy előnye, hogy szükségtelenné teszi a főtartók közötti tér . áthidalását szolgáló úgynevezett fiókgerendákat ; az egyes elemek ugyanis — nagy méreteiknél fogva — magukban alkalmasak a keretközök áthidalására. Minthogy a keretek között a tetőelemeken kívül egyéb elemek nincsenek, a lefedés munkáját végző emelőgép szabadon mozoghat, nem úgy mintha fiókgerendák állnák útját. Az emelés tehát a Mátrai— Pászti—Fekete-féle tetőkonstrukció alkalmazása esetén két ütemben megoldható: 1. a keretelemek beemelése és összeépítése, 2. a tetőelemek beemelése és beépítése. (L. VIII. képtábla, 1.) A Mátrai—Pászti —Fekete tetőelemek perembordákkal és keresztbordákkal ellátott lemezek. Hosszirányú perembordáik ügy vannak kialakítva, hogy behelyezésük után a szomszédos elemek bordái között hornyok képződnek, ezekbe utólag vasalás kerül, azután bebetonozzák, így kapcsolat létesül az egymás után következő keretállások tetőszerkezetével, vagyis a tető monolitikus szerkezetként működik. (L. VIII. képtábla, 2.) Meg kell végül emlékeznünk a Mátrai-féle előregyártásnak arról a rendkívül fontos alapelvéről, amely szerint a gyártásnál, a mozgatásnál és az emelésnél fellépő többlet-igénybevételek miatt nem kerülhet több vasalás, több beton a szerkezetbe, mint a régi módszereknél. Az előregyártás ellenzői ugyanis gyakran hangoztatják, hogy az új rendszer szükségszerű túlméretezésekben kénytelen visszafizetni azt a megtakarítást, amit az állványozás elmaradása és egyéb előnyök következtében nyert. Ilyen «vád» azonban nem érheti az organizált előregyártást. Egyrészt az összeépítés módjának teljes értékű megoldásával, másrészt azzal kerüli el a túlméretezést, hogy az elemek mozgatása közben fellépő rendkívüli igénybevételek felvételét átmenetileg felszerelt, egyszerű, tehát olcsón előállítható szerkezetekre bízza. Ilyenek például a célszerűen megszerkesztett megfogóberendezések. Organizált előregyártással eddig tizenhárom nagy csarnok, két hiperbolikus hűtőtorony és négy nagy erőmű készült el, illetve készül. A feltalálók úgyszólván minden épületen újabb módszerekkel tökéletesítették az organizációs előregyártást. A leglényegesebb tökéletesítések időrendben: előregyártott középméretű tetőelemek és nagyméretű vasbetonablakok bevezetése (1948); egybeépült, csomópont nélküli keretek és a Mátrai —Pászti—Fekete-féle tetőszerkezet első alkalmazása (1949); kehelyalapozás kiküszöbölése, 4* — 5/8 s 51