Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Nyárády Gábor: A bányákból széngyárak lesznek

azonban a rakodószerkezete. A fejtőfejjel lefejtett szén a gép előtt elhelyezett eke-berendezésre hull, innen csillagformájú terelőkarok seprik az eke közepén lévő nyílásba, majd egy vonszolóvályúra kerül, amely a gép «farkáról» a csillébe vagy a szállítószalagra rakja. A gépet mozgató hernyótalp, valamint a rakodó- és szállítóberendezés meghajtása hét villamosmotorral, a fejtőfejé pedig hidraulikus berendezéssel történik; ezeket a gép jobboldalán ülő gépész irányítja. (L. IV. képtábla, 1. és 2.)

Néhány jellemző adat a gépről: súlya 6,5 tonna; kedvező üzemi feltételek mellett percenként 0,2 tonna szenet fejt és rak csillébe, egy nap alatt 26 métert haladhat előre a szénben. 1951-ben kezdte meg a Vörös Csillag Traktorgyár e géptípus sorozatgyártását, 1952-ben már 24 F-4 működött bányáinkban, 9500 méter vágatot hajtottak ki. Azóta újabb F-4-ek hagyták el a gyárat és segítik bányászainkat a széntermelés növelésében; 1953:ban 16 800, 1954-ben 10 900 méter vágatot készítettek, összesen akkora vágathosszat, amely megfelel a Budapest —Dorog távolságnak. Jelenleg már ez az országunkban legelterjedtebb vágathajtó gép, a fejtés és rakodás teljes gépesítésének legkorszerűbb eszköze.

Még annyit az eddigiekhez, hogy alig fejeződtek be az F-4-gyel folytatott kísérletek, a feltalálók és bányagépszerkesztő gárdánk legjobbjai máris hozzákezdtek az F-5 terveinek elkészítéséhez. Olyan gépet hoztak létre, amely már nemcsak az elővájás, hanem a frontfejtés követelményeinek is megfelel. Ebből a célból jobb- és baloldalas rakodásra egyaránt használható rakodószerkezetet építettek rá, az F-4-hez képest csökkentették a motorok számát, könnyebb, csillenagyságú részegységekre szétszedhető kivitelre törekedtek. S még ezután sem álltak meg, már az F-6 gyártását készítik elő.

Az F sorozatú fejtőgépek történetével napjainkhoz értünk, de még nem merítettük ki Ajtav Zoltán feltalálói munkásságának eredményeit. Bányagépészetünk egyéb területeit is jelentős alkotásokkal gazdagította. Egyik találmánya például az új rendszerű ütve működő villamos fejtőkalapács, amely előreláthatólag nagyobb hatásfokkal használható majd a többi villamos fejtőkalapácsnál. Egy másik a bolvgómüves kaparószalag egyszerűsített formája; ezzel a hajtómű helyszükségletét a korábbinak egyhatodára csökkenti. Nagyértékű Ajtay Zoltán körforgással működő szénfúrógépe is, amelyet Korbuly János gépészmérnökkel közösen tervezett. E gépnek a többi között az az előnye, hogy súlya a jelenleg használatos villamos fúrógépekének alig fele, az áramütés veszélyét kiküszöböli, nagymértékben meggyorsítja a fúrólyukak készítését. A fejtőgépek mellett legjelentősebb azonban Ajtay Zoltánnak

37