Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Nyárády Gábor: A feltalálók helyzete a múltban és ma
sebbé. Különösen jelentős találmányért a kiszámított összeg kétszerese is kifizethető, még hozzá gyorsabb ütemben mint egyébként. Régen a feltaláló még csak nem is álmodhatott ilyen anyagi előnyökről. Nem szólva a mai feltalálót — a díjazás mellett — megillető erkölcsi megbecsülés különböző formáiról, ezek teljesen ismeretlenek voltak nálunk a múltban, s a tőkés országokban ismeretlenek ma is. A szocialista találmányi jog ugyanis elismeri a feltalálói munka társadalmi jelentőségét, a szerző dicsőségének kivívását társadalmi ügynek tekinti. Ennek megfelelően a szerzői tanúsítvány díszoklevél jellegű, kifejezésre jut benne népünk köszöneté a régi technikát legyőző, a műszaki fejlődést előrelendítő feltalálónak. Különféle kedvezményeket biztosít neki — a Szovjetunióban nevének szerepeltetéséhez a találmány elnevezésében, továbbá az első nyilvánosságrahozatal engedélyezéséhez is joga van. Kitüntetésekre érdemesíti, amint már a feltalálók egész sorát érdemesítette, akár a legnagyobb megtiszteltetésre, a Kossuth-díjra is. Ezekután nem csodálnivaló, hogy régen nem, csak napjainkban bontakozott ki a tömeges újító és feltaláló mozgalom, a dolgozó tömegeknek ez a forradalmi lendületű bírálata az elavult technika, az idejét múlt munkamódszerek felett. S mint a gátat szakító, roppant erejű ár, rövid idő, néhány év alatt elsöpört útjából tíz- és százezer régi műszaki normát, ósdi módszert, maradi nézetet a technikáról. A szó szoros értelmében elemi erővel tört fel a dolgozókból a tőkés világban elfojtott alkotó kedv, bebizonyosodott, hogy hasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben képesek előrevinni a technikát mint a gyárak egykori urai, hogy újító képzeletük nem ismer felső határt. Egyszerű munkások, akik azelőtt mélyen hallgattak, ha munkájuk közben valamilyen új fogásra jöttek rá, parasztok, akik szinte babonásan féltek — s nem oktalanul — minden géptől, technikusok és mérnökök, értelmiségiek életünk különböző területein, akik a múltban, az első keserves tapasztalatok után inkább eltitkolták tudásukat, semhogy a tőkésnek prédául dobják oda szellemi munkájuk termését — a dolgozók állandóan növekvő csapatai léptek és lépnek az új technika harcosai közé, a régit kérlelhetetlenül lerontó, a minden újért szenvedélyesen lángoló, bátor úttörők táborába. Nem volt hát nehéz e könyvhöz a régi idők — közel kétszáz év — legjelentősebb magyar találmányai mellé egyenrangúakat találni a felszabadulásunk óta eltelt tíz esztendő eredményeiből. Inkább: nehéz volt válogatni a sokból. Hiszen amerre nézünk, a szocialista építés, a termelés valamennyi nagy vívmányán, napról napra gazdagodó új világunkban mindenütt szemünkbe ötlik újítóink 18
