Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Vajda Pál: Sorokban régi magyar találmányokról - Az első nyomdai szedőgép - A tengeri harc félelmetes fegyvere: a torpedó
Az első nyomdai szedőgép A múlt század negyvenes éveiben egy zseniális magyar feltaláló, Kliegl József (1795 — 1870) jól működő szedőgépet talált fel. Hogy pontosan milyen volt ez a szedőgép, ma már nem tudjuk. Sem rajz, sem pedig szabadalmi leírás nem maradt róla; maga a gép pedig az idők folyamán elkallódott. Kitűnően működhetett, mert — mint egykorú beszámolókból tudjuk — még Bécsből is eljöttek a lapok tudósítói Pozsonyba, bogy megtekintsék működés közben. A leírásokból ítélve Kliegl szedőgépének rendszere hasonló volt a mai szedőgépekéhez. Azzal a különbséggel, hogy nem forró ólomból öntött ki matricák segítségével hasábsort, hanem gépi erővel egymás mellé szedte a már kész betűket. Kliegl olyan szedőszekrényt is szerkesztett, amelynek rekeszeiből — gombnyomásra — keskeny csatornán futottak le a kívánt betűk a sortartóba. Osztószerkezete ugyanilyen egyszerű volt; a betűk saját súlyuknál fogva jutottak vissza helyükre. Kliegl sokoldalú, leleményes feltaláló volt. 1845-ben egysínű vasút modelljét készítette el, majd hegyimozdonyt szerkesztett, amely súlyos terheléssel is könnyen vette az emelkedést. Később aratógépet, majd zongorával összekapcsolt hangjegyírógépet készített. Kliegl találmányai sajnos mind elvesztek, ő maga pedig nagy nyomorban, elfeledve halt meg. A tengeri harc félelmetes fegyvere: a torpedó Kevéssé ismert tény, bogy a tengeri harc egyik legveszedelmesebb fegyverét, a torpedót, magyar ember, a fiumei születésű Luppis János (1813 — 1875) fregattkapitány találta fel. Luppis a cattarói öbölben állomásozó Bellona cirkáló parancsoka volt, amikor felmerült benne a torpedó ötlete. A hajón dolgozó iparosok segítségével el is készített egy modellt, amely ma a bécsi technikai múzeumban látható. (L. XXXIX. képtábla, 2.) Első torpedója kis csónak volt, két oldalán parafalemezzel, hogy a víz színén maradjon akkor is, ha a csónak megtelik vízzel. A csónak orrában helyezte el Luppis a legkisebb ütődésre is érzékeny robbanóanyagot, hátul pedig a propellert, amely a csónakot előrevitte. Nem motor hajtotta, hanem egy hosszú tengelyű óramű. Később Luppis társult Whitehead Róbert angol mérnökkel, és megalapították Fiumében a világ első torpedógyárát, 1866-ban pedig elkészítették a mai korszerű torpedó első példányát. 182
