Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Vajda Pál: Sorokban régi magyar találmányokról - Az ejtőernyő őse - Optikai és akusztikai távjelző
1913-ban Kolibri IV. gépével 125 km óránkénti sebességet ért el, ez akkoriban világraszóló teljesítménynek számított. Albatros gépét (1. XXXVIII. képtábla, 2) felhúzható futószerkezettel látta el, így szárazon és vízen egyaránt végezhetett fel- és leszállást. A külföld csak jóval később követte példáját. Svachulay háború előtti gépeinek kisebb lóerőteljesítmény mellett lényegesen nagyobb felületi terhelésük volt mint a korabeli francia és osztrák gépeknek. Ezt az irányzatot a nyugati repülőgéptervezők csak az első világháború második felében érvényesítették. Repülőgép-konstrukcióin kívül Svachulay nevéhez fűződik számos fontos részletkérdés megoldása is, például az állítható fémlégcsavar és a leszállás sebességét csökkentő berendezés terve. Az ejtőernyő őse Az ejtőernyő is ama találmányok közé tartozik, amelynek gyakorlatilag megvalósítható formáját először magyar ember dolgozta ki. A XVII. század elején, 1616-ban a technikatörténet szempontjából nagyértékű könyv jelent meg: Machinae Novae, magyarul: Üj gépek. A könyv szerzője a magyar Verancsics Fausztusz (1551 — 1617) volt. Verancsics ebben a könyvében, amely egész oldalas rézmetszetekkel díszítve jelent meg, leírta az általa feltalált ejtőernyőt. (L. XXXIX. képtábla, 1.) Vászonnal borított, négyszögletű fakeret volt, amelynek négy sarkáról egy-egy kötél csomóba futott össze, ezen függött az ember. Verancsics könyvében ez áll a találmányról: «Repülő ember. Négyszögletű, négy egyforma rúddal kifeszített vitorla segítségével, amelynek négy sarkához kötelet erősítenek, az ember veszedelem nélkül leereszkedhet a toronyból vagy más magas helyről. Mert ha éppen nincs is szél, magának a zuhanó embernek a lendülete szelet támaszt, amely feltartóztatja a vitorlát, úgy, hogy nem zuhan hirtelen, hanem lassacskán száll alá. A vitorla nagyságát azonban az ember súlyához kell méreteznie Verancsics könyvében egyébként megtalálhatjuk a szélturbina ősét, a víz sodra ellen haladó hajó, sőt az első vaslánchíd képét is. Optikai és akusztikai távjelző Optikai és akusztikai távjelző-készüléket talált fel 1787-ben Chudy József (1753 — 1813) zeneszerző és karmester. Négy évvel előzte meg a francia Claude Chappe-ot, aki készülékét 1791-ben mutatta be. Chudy készüléke egyszerű szekrény, amelynek egyik 12» - 12/2 s 179
