Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Nemes Iván: A sulykolástól a gabonaszeletelőgépig
A SULYKOLÁSTÓL A GABONASZELETELŐGÉPIG Ősidők óta mindennapi, nélkülözhetetlen táplálékunk a különböző módon feldolgozott gabona. Felmérhetetlen hosszú volt az út, amíg a nyers gabonaszemek fogyasztásától eljutottunk a frissen sült, ropogós kenyér élvezetéig. Mennyi ötlet és kezdeményezés, milyen sok küzdelem és eredménytelen kísérlet, de ugyanakkor a felismerés mily sok öröme volt egy-egv állomása ennek az útnak. Vajon foszlós, ízes kenyér láttán gondolunk-e azokra a kezdeményezőkre, akik az emberiség legfontosabb tápanyagának mindig jobb, tökéletesebb feldolgozásán munkálkodtak? A legrégibb időkben lapos kövek között aprították fel a gabonát, majd fa-, kő- vagy fémmozsarakban kézi sulykokkal törték össze — így kapták a lisztet. Később már nem közvetlenül kézzel végezték az aprítást, a zúzósulykokat kezdetleges emelőszerkezettel mozgatták. S azután megjelent a malom ősi formája. Ez üst alakú kőedény volt, amelybe egy másik, rúddal forgatható kő illeszkedett. A két kő között — már forgó mozgással — őrölték meg a gabonát. Lassú eljárás volt ez, nem felelt meg az egyre növekvő szükséglet kielégítésére. Befogták hát az állatokat — forgassák ők a köveket. Ezzel is, majd az őrlő kövek rovátkolásával is sikerült meggyorsítani az aprítást. A pompeji ásatásoknál feltárt rómaikori malmok már lényegesen tökéletesebbek, termelékenyebbek voltak. Önműködő szerkezettel vezették el az őrleményt a kövek közül, nem kellett minden egyes töltésnél kiemelni a felső követ és kimerni az őrleményt. A rómaiak — a kövek egymástól való távolságának változtatásával — már szabályozni is tudták az őrlemény finomságát. A vízenergia felhasználása döntő változást hozott a malmok fejlődésében. Az első vízi-kerekekkel hajtott malmok Augustus római császár uralkodása idején épültek Rómában, a Tiberis partján. Másutt csak sokkal később, a rabszolgatársadalom bukása után váltotta fel a kézi vagy állati erővel hajtott malmokat a vízi-11 Nagy magyar találmányok — 12,6 S 161
