Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Hernádi György: A gyorsabb és jobb cserzés módszerei
még nem is vált ismertté, annál inkább ismerik a bőriparban munkájuk nagyszerű eredményét, a gyorscserzést. Az Újpesti bőrgyár szakemberei is kutattak és kísérleteket folytattak a cserzési módszerek tökéletesítésére. Érdi Pál, a gyár egyik műszaki vezetője, Lénárt Ferenc és Ható József művezetőkkel új króm-növényi kombinált cserzési eljárást dolgozott ki. Ez az eljárás egyesíti a króm és a növényi cserzés jó tulajdonságait. A kombinált cserzési eljárás lényege az, hogy a cserzésre alkalmas szőrtelenített nyersbőrt növényi előcserzésnek, az így előcserzett bőrt pedig közbenső króm cserzésnek, majd tömény levekben növényi utócserzésnek vetik alá. A növényi előcserzés lehetővé teszi a pőre jó kruponálását, vagyis a bőr gazdaságos felvágását, a«hegedü»-kruponálás alkalmazását (a bőrnek hegedűtök alakra való felvágását). A feltalálók magát a növényi cserzősavat alkalmazzák előcserzésre, és ezzel az új elgondolással érik el a kitűzött célt, a cserzőanyag olyan fixálását, hogy annak következtében a készbőr a króm cserzés után is feszes, rugalmas, elsőrendű minőségű lesz. A kombinált cserzési eljárás további nagy előnye, hogy külön beruházást nem igényel, szervesen beilleszthető a bőrgyárak általánosan bevezetett technológiájába. Hordószükséglete sem nagyobb mint az eddig szokásos nem kombinált, növényi vagy króm cserző eljárásoké. A hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából indított munkaverseny keretében született meg az Újpesti bőrgyárban az az elhatározás, hogy a kombinált cserzési eljárást a talpbőrökön kívül más bőrökre is alkalmazzák, például a nagy mennyiségben gyártott műszaki bőröket szintén a kombinált eljárással cserezzék. Öttagú komplexbrigád dolgozta ki a húzóbőrök, lószerszámok stb. új gyártási technológiáját. Az Újpesti bőrgyár a kombinált cserzési eljárás alkalmazásával olyan szerszámszíjakat küldhet a falu dolgozóinak, amelyek sokkal jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak, szélnek, esőnek, és tartósabbak mint az eddig használtak. Meg kell itt még emlékeznünk egy másik jelentős cserzési találmányról, a szulfokloridos cserzésről. Bőriparunkban már a felszabadulást megelőzőleg ismerték a szulfokloridos cserzést. A szulfokloridot külföldről kellett behozni. Történtek próbálkozások a külföldről behozott anyaggal, de a nagyüzemi gyártás technológiája nem alakult ki. A közelmúlt években azonban Kúnos Pál, az Újpesti bőrgyár főmérnöke, Érdi Pál részlegvezető mérnök, Vágó György, a kémiai tudományok kandidátusa, a Bőr- és Cipőipari Kutatólaboratórium tudományos munkatársa, Sziebert Róbert, az Újpesti bőrgyár mérnöke és Váradi Dezső, a Duna Cipőgyár 154
